Az elmúlt években pártszimpátiáktól függetlenül elterjedt Magyarországon, hogy Orbán Viktor befolyásos európai politikussá érett. A jobboldal ujjong, a balliberális oldal szorong, de megkérdőjelezni nem akarja. Pedig nem lenne nehéz. Ugyanazt kellene csinálni, mint a migráció kapcsán: megnézni a tényeket. Azonban a migrációval ellentétben itt meg sem próbál ellenállni ennek a hazugságnak a Fideszen kívüli világ. Miért helyezzük Orbánt az európai vezető piedesztáljára, ahol egyébként befolyása, kapcsolatai, tekintélye (pontosabban ezek teljes hiánya) miatt soha nem állt? Miért épülhetett fel ez a hazugság?
Befolyásos, mert sokat ír róla a nyugati sajtó? "Ilyen a média: bohócokról mindig szívesen írunk” - mondta nekem erről egy világlap brüsszeli tudósítója. Ha sokat írnak valakiről, az még nem jelenti azt, hogy befolyása lenne. A politikai befolyás ugyanis azt jelenti, hogy egy vezetőnek van ereje ahhoz, hogy programját valósággá formálja. Ez ráadásul - ahogy az Európai Bizottság jelenlegi luxemburgi, vagy korábbi portugál elnökének karrierje mutatja - nem országméret kérdése.
Valódi befolyásnak nyomait sem látjuk Orbánnál. A miniszterelnök sikere kizárólag belpolitikai volt, amikor elérte, hogy komolyabb szankció nélkül tehesse itthon azt, amit tesz. Pusztán az, hogy sok európai populista, Le Pentől Salviniig hasonló dolgokat művel, nem jelenti azt, hogy Orbánt utánoznák. Ez csak itthon láttatják így. Mint ahogy az sem igaz, hogy ha egy európai vezető mást képvisel mint Orbán, akkor ő Orbán ellenfele lenne. Mert Európában nem Orbán a viszonyítási alap. Orbánnak sem követői, sem ellenfelei (Macron sem Orbánnak célozta a sokat idézett mondatát, hanem az olasz szélsőjobb vezérének) nincsenek a fontos európai politikusok körében, egyszerűen azért, mert nem ugyanabban a ligában fociznak. Orbánnak csak az EU-n kívüli diktatúrákban vannak kapcsolatai, de ott is alárendelt helyzetben van az első ligás illiberálisokkal (Putyin, Erdogan), vagy véreskezű diktátorokkal szemben.
A “Orbán által vezetett Visegrádi négyek” mítosza talán a legjobban felépített imázshazugság. A V4 a valóságban soha nem működött, néhány politikai nyilatkozaton kívül többre sosem futotta. Orbán európai elszigetelődésének ellensúlyozására találták ki itthon a Brüsszellel szemben álló Közép-Európai blokk legendáját. A valóság az, hogy a V4 kormányai kevés dologban értenek egyet és a főbb ügyekben rendszeresen eltérően szavaznak az Európai Tanácsban. Még migrációs ügyben sem volt egyetértés köztük, az eredeti kvótarendeletet a V4-ek fele megszavazta, a csehek és a szlovákok azóta fogadtak is be menekülteket. És persze, ha van is egy kis V4-es együttműködés, azt se Orbán, hanem - méretük, politikai súlyuk okán - a lengyelek vezetik. Orbán a 28 tagú EU-ban egyedül a lengyel miniszterelnököt tekintheti szövetségesének, de ebben a kapcsolatban sem ő befolyásosabb szereplő.
Orbán egyetlen ügyben vált valóban viszonylag ismert politikussá Európában: ez a korrupció. Nem európai erős ember lett, hanem egy közepesen ismert korrupt kormányfő. A nyugati vezetők ezt - Istenem, politikusok ők is! - alapvetően belpolitikai célokra használják fel, azt üzenve saját választóiknak, hogy “nem azért dolgozol keményen és fizeted az adódat, hogy azt valami távoli oligarcha ellopja!” Emiatt halljuk mostanában egyre többször, hogy csökkenteni akarják az uniós támogatásunkat. Orbán inkább a politikai folklór része lett, nem pedig első ligás európai szereplő.
Persze lehet mondani, hogy ha mindez igaz, akkor Orbán ügyesen építette fel magáról itthon ezt a képet. Ezzel két bajom van. Egyrészt fájó, hogy minden lépést, ami az ország hazugságban tartására irányul, az “ügyes”, vagy “zseniális” jelzővel írnak le az ellenzékben. Mindezt lopással, az állami média revolverként való használatával, a kritikus nyilvánosság elhallgattatásával érték el. Mióta rokonértelmű szó a zseni és a gátlástalan?! Másrészt komoly felelőssége van ebben az ellenzéki nyilvánosságnak, amely az elmúlt években kritika nélkül vette át az erős európai politikus képét.
Sokan kérdezik, hogy miért fontos ez: nem mindegy nekünk itthon Orbán európai szerepe? Szerintem nem. Nemcsak azért, mert ez a kép hazugság és nekünk az orbáni rendszer igazi arcának a bemutatása a dolgunk. Hanem mert ártalmas is: letaglózó élmény az Orbán-elleni tábor szavazóinak, hogy az ember, aki hitük szerint lerombolta Magyarországot, az képes lehet megtenni ugyanezt Európával is. Le kell rombolni ezt a hamis mítoszt, különben az amúgy is kedvetlen ellenzéki tábor tovább fog gyengülni. Fel kell szabadítani az ellenzék támogatóit az “Orbán egy európai vezetővé érett politikai zseni” képének nyomása alól, mert ha látják az igazságot Orbán európai kicsinységéről, számkivetettségéről, bohóc szerepéről, akkor talán több kedvvel fognak szembemenni a rendszerrel itthon! Ez a dolgunk.
Mindez nem az ellenfél lebecsülése. Itthon Orbán a legbefolyásosabb politikus. De ettől még nem lesz európai erős ember. Azért építik köré ezt a mítoszt, mert belpolitikai hasznot remélnek “az orbáni utat egyre többen követik Európában” képétől. De ez hazugság. A valóságban Magyarországot nem támadja senki, Soros terve nem létezik, a menekültválság pedig véget ért. És Orbán egy európai politikai törpe.
A szerző Európai Parlamenti képviselő, a DK ügyvezető alelnöke