Az EP-képviselő leszögezte: azért javasolja az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás megkezdését Magyarországgal szemben, mert a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-kormány anti-demokratikus döntéseinek és lépéseinek összessége súlyos fenyegetést jelenthetnek az Európai Unió értékeire.
A jelentésről előreláthatóan jövő szerdán szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Ez az első eset az EU történetében, hogy a képviselőtestület egy súlyos szankciókkal — a szavazati jog elvesztésével — is végződhető eljárást indítványoz az egyik tagállammal szemben. Elfogadásához legalább 376 képviselő igen szavazata szükséges.
Az EP-képviselő visszautasította a bírálatokat, amelyek szerint jelentésével túllépte az EP hatáskörét. Európai bizottsági dokumentumokra hivatkozva fejtegette, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásának uniós vizsgálata nem csupán az EU jogszabályainak a végrehajtására terjedhet ki, hanem nemzeti törvényekre és a hatalomgyakorlás módszerének és következményeinek a feltárására egyaránt. Vagyis minden olyan kormányzati intézkedés elemzésére, amelyek hatással lehetnek a jogállam működésére.
Példaként említette a bírák idő előtti nyugdíjazására vonatkozó korábbi törvényt. Az Országgyűlés az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletét követően megváltoztatta ugyan a jogszabályt, de addigra az elbocsátott bírák posztját mások már elfoglalták — vagyis a károkozás végérvényesen megtörtént. Amikor az áprilisi választások előtt a kormány súlyos pénzbüntetéssel fenyegette meg a politikai pártokat, az óhatatlanul befolyásolta a választásokat, bár törvényt nem sértettek — ismertetett egy másik, a demokratikus közéletre “dermesztő hatást” gyakorló lépést. Az oktatási szabadság megsértésének nevezte, hogy a kormány több mint egy éve teljes bizonytalanságban tartja a Közép-Európai Egyetem tanárait és diákjait.
A jelentéstevő szerint az elmúlt hónapok történései arról tanúskodnak, hogy az Orbán-kormány nem kíván változtatni eddigi politikáján. Az EP állampolgári jogi szakbizottsága által már elfogadott állásfoglalást ezért újabb módosító indítványokkal egészítette ki. Ezek között említette az Európai Bizottság által elindított kötelezettségszegési eljárást a "Stop Soros" törvény miatt, illetve a menedékjogi törvénnyel kapcsolatos európai bírósági eljárást.
A Magyarországról szóló jelentés elfogadásának esélyeit latolgatva Sargentini hangsúlyozta: a képviselőtestület tagjainak a többsége támogatja a szöveget, de nem biztos, hogy ez elég lesz a szükséges abszolút többséghez. Szerinte a Fidesz pártcsaládjának tagjai meglehetősen megosztottak: a Benelux, a skandináv, az ír és az osztrák képviselők egyetértenek az állásfoglalás lényegével, de bizonytalan a nagyobb delegációk szavazási hajlandósága. “Manfred Weber frakcióvezetőnek vékony kötélen kell egyensúlyoznia, ha össze akarja tartani a (Fideszt is magában foglaló) pártcsaládot anélkül, hogy veszélybe sodorná kapcsolatait a hagyományos nyugat-európai kereszténydemokrata formációkkal” — válaszolta a bizottsági elnöki posztra pályázó Weber helyzetét firtató kérdésre.
