Korábban a Népszava is írt arról, hogy a központi akarattal eldöntött állami beruházások előkészítését nem előzi meg érdemi szakmai munka, a kivitelezés előkészítése koordinálatlanul történik, ami jelentős többletköltségeket okoz, és erre még a rendszerszintű korrupció is rárakódik. Úgy tetszik ez utóbbi kivételével gyógyírt ajánlanak a bajok orvoslására az építész szakmát képviselők. Ugyanis a közpénzből finanszírozott beruházások gondosabb előkészítésére, tervezésére és megvalósítására vonatkozó koncepciót dolgozott ki a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közreműködésével. A kormánynak is benyújtott "Építési beruházási folyamtok rendszere" nevet viselő ajánlás célja, hogy egy olyan, jogszabályokkal is megtámogatott rendszert hozzanak létre, amely garantálja, hogy a beruházások a tervezett határidőn és költségkereten belül, megfelelő minőségben készüljenek el – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Mint fogalmazott: a jelenleg zajló beruházások túlnyomó többsége állami projekt, ezért fontos, hogy a kereteket jogszabályban rögzítsék.
Az ajánlásban többek között alkalmassági, felelősségi és összeférhetetlenségi követelményeket fogalmaznak meg a beruházások résztvevőire nézve, valamint megkövetelnék, hogy a kivitelezőt kész tervek alapján válasszák ki. A koncepció kidolgozói ezt látják ugyanis egy - műszakilag és gazdaságilag, költségeiben és ütemezésében - megalapozottan tervezhető és ellenőrizhető beruházási folyamat alapvető garanciájának. A költségbecsléshez, és -számításhoz, a tételes költségvetés elkészítéséhez pedig elengedhetetlennek tartják az építési költséginformációs rendszer létrehozását, amihez a beruházási folyamat résztvevői hozzáférhetnek és használhatnak.
Érdeklődésünkre, hogy becsléseik szerint a jelenleg futó állami beruházások milyen mértékben tekinthetők túlárazottnak, Szántó László, a Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja kitérő választ adott. Úgy fogalmazott: az állami beruházásoknál a túlárazás és előkészítetlenség nem magyarországi jelenség, ennek elkerülésére más országokban is dolgoztak ki koncepciókat. Szerinte kulcskérdés a beruházások megfelelő előkészítettsége: egy hosszabb tervezési szakasszal, a kivitelezési tervekből adott árajánlattal reálisabb idő- és költségkereteket állíthatók fel, amelyek automatikusan visszafognák a túlárazást.
A nagy állami beruházások kapcsán gyakran jelennek meg híradások az eredetileg tervezett költségek későbbi ugrásszerű emelkedéséről: ilyen volt például a 4-es metró projekt, amelynek költsége az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel; vagy a kamara szerdai sajtótájékoztatójának háttérhelyszínéül szolgáló Puskás Stadion is, amelynek költségeit 2013-ban még 70 milliárd forintra tették, de ma ennek már majdnem háromszorosáról szólnak a hírek.
