Spanyolország;Jemen;Szaúd-Arábia;légicsapás;civil áldozatok;fegyverüzlet;húszi lázadók;

- Madridban nemet mondtak a bomba üzletre

Spanyolország nyáron beiktatott új kormánya rendre szembe megy a fősodorral. Nemrég befogadta a Róma által kitiltott menekülthajókat, most Szaúd Arábiának mert nemet mondani..

Spanyolország visszalépett egy 2015-ben kötött fegyverüzlettől Szaúd-Arábiával – adta hírül a spanyol sajtó, amit később a védelmi minisztérium is megerősített. Madrid 400 darab precíziós bombát adott el, a már kifizetett 9,2 millió eurós vételárat egyszerűen visszatérítik Rijádnak. Idén áprilisban egy másik megegyezés keretében a spanyolok öt hadihajó építését is vállalták, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a mostani döntés ezt a jóval nagyobb, 1,8 milliárd euró értékűre becsült üzletet is érinti-e. Spanyolország nem az első állam, amely a jemeni háborúban elkövetett jogsértések gyanúja miatt részben vagy egészében szünetelteti a fegyvereladást Szaúd-Arábiának: Norvégia, Németország és Belgium vallon tartományának nyomában járnak, de korábban Svédország és Hollandia is hozott hasonló korlátozásokat. Ugyanakkor a közel-keleti monarchia legfőbb beszállítói nem is ezek az országok, hanem az Egyesült Államok, Európából pedig Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország. 

A Pedro Sánchez miniszterelnök vezette új spanyol szocialista kormány visszalépésében minden bizonnyal szerepet játszott az a nagy médiavisszhangot kapó augusztus eleji tragédia, melynek során egy szaúdi légicsapás állítólag egy iskolabuszt talált el, 51 ember, köztük legalább 40 gyermek életét kioltva. Az esetet a Human Rights Watch és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetek élesen bírálták, augusztus végén pedig az ENSZ emberi jogi főbiztossága is jelentést készített a jemeni helyzetről. Ebben arra jutottak, hogy mind a Szaúd-Arábia vezette koalíciós és jemeni biztonsági erők, mind a lázadó húszik követtek el olyan tetteket, melyeket egy független bíróság háborús bűntettként határozhat meg. A jelentés például rámutat, hogy a háború elmúlt három évében legalább 6475 civil halt meg és 10231 megsebesült, elsősorban a koalíciós légicsapások következtében, melyek olykor piacok, gyülekezések (például temetés vagy esküvő), és más, elvileg védett célpontok ellen irányultak. Ugyanakkor a húszik szemére veti többek között gyermekkatonák toborzását és tüzérségi fegyverek használatát városi területen. 

A busz elleni támadást a koalíciós erők is kivizsgálták. Jelentésükben hangsúlyozták, hogy célpontjaik nem civilek, hanem hírszerzési információk alapján azonosított húszi vezetők voltak. Megkérdőjelezték a bemutatott bizonyítékok - például telefonos videó felvételek - hitelességét is, például azzal érvelve, hogy abban az időben Jemenben nincs is iskola. Azt ugyanakkor elismerték, hogy a csapást végrehajtó repülőgép csak jelentős késéssel tudott felszállni, a célpont kiválasztó rendszerük felülvizsgálatát ígérték, egyben bocsánatot kértek a hibáért, és kárpótlást fizetnek az áldozatok családjainak is. Ilyen körülmények között kezdődik meg csütörtökön Genfben a jemeni béketárgyalások következő köre. Miután a minap a húszik ismét rakétákat lőttek ki Szaúd-Arábiára, és már a lázadók megjelenése sem biztos, gyors áttörésre nem lehet számítani.

 

Kínos helyzetA botrány kezd kínossá válni már a Nyugatnak, elsősorban az Egyesült Államoknak is. Különösen miután a CNN kiderítette, hogy a busz - és más, civil életeket követelő célpont - ellen főként amerikai gyártmányú bombákat vetettek be. Sőt az amerikai, brit és más nyugati katonák is ott vannak Jemenben, bár hivatalosan csak tanácsadóként, és a célpontkiválasztási eljárásban nem vesznek részt. A fokozódó nyomás hatására a Pentagon is vizsgálatot és változtatásokat követel, az ugyanakkor valószínűtlen, hogy emberi jogi aggályok miatt Washington is visszatáncoljon a fegyverüzletektől. Főként, miután 2017-ben Donald Trump első külföldi útja is Szaúd-Arábiába vezetett elnökként, ahol egy 110 milliárd dolláros - elemeiben már korábban megkötött - fegyverüzletet hozott tető alá.    

Ha sikerrel jár a német kormányzópártok egyikének, a CSU-nak politikusa, ő lehet a következő elnöke az Európai Bizottságnak.