Bár Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímaügyekért felelős államtitkára nem kívánta lapunk kérdésére megerősíteni , hogy idén folytatódna az energiahatékonysági felújítások vissza nem térítendő állami támogatása, a jelek szerint a választások és az energiaügyekért felelős területek teljes kormányzati átszabása miatt az energiafelújítási támogatások szempontjából ez az év már elveszett.
Pedig tavaly augusztusban az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára, Szabó Zsolt megkeresésünkre már szinte kiforrott ez évi terveket vázolt fel. Eszerint háztartási napelem-telepítéshez, illetve az épületek különálló elemei – például nyílászárók – cseréjéhez szántak anyagi segítséget (a szakmai közvélemény ugyanakkor a teljes körű felújítás mellett állt ki). De sikeresnek számítottak a mosó- és hűtőgépcsere-akciók is.
Akkori kormányforrásaink még ez év elejére ígérték a folytatást. Ezt támasztja alá az is, hogy a korábbi évek során már ekkor meghirdették és nyár elejétől meg is nyitották az ilyen típusú kasszákat. Három éve például márciustól, tavaly pedig júniustól indult a – hónapokkal azelőtt beharangozott - „szezon”. Akkor ezt azzal támasztották alá, hogy a magyar államhoz folyamatosan érkeznek a rá – amúgy ingyen – eső úgynevezett szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételek, amiből évente néhány milliárd gyűlik össze. Ezek egy részének vevője kifejezetten kiköti, hogy a bevételeket a magyar állam csak szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre költheti. Ennek leghatékonyabb módja pedig a magánlakásfelújítás.
Szabó Zsoltot azóta offshore-botránya, tárcáját pedig Orbán Viktor választások utáni kormányalakítása elsodorta. Kaderják Péter, illetve a területért közvetlenül felelős kollégája, a hulladékos területről érkező Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár azóta megjelent néhány nyilatkozatában ugyanakkor csupán általánosan kötelezte el magát az Otthon Melege Programnak (OMP) nevezett támogatási rendszer folytatása mellett. Kérdésünkre az államtitkár most annyira szorítkozott: most tekintik át a program folytatásának lehetőségeit és a befolyt szén-dioxid-kvóta-bevételeket is igyekeznek mielőbb elkölteni.
Államtitkári kinevezése előtt energiagazdasági kutatóként Kaderják Péter a hatékonyság kiemelt fontosságát hangsúlyozó, az erre fordított vissza nem térítendő állami forrásokat keveslő szakértők széles táborát gyarapította. Eszerint a fogyasztás érdemi mérséklése érdekében évente nem hogy néhány milliárdnyi szén-dioxid-kvótabevételt, de százmilliárdos nagyságrendű vissza nem térítendő támogatást igényelnének a rendkívül elavult – elsősorban családi – házak. A hazai épületek ugyanis elavultak, cúgosak, így pazarlóbbak uniós társaiknál. Ehhez képest az Orbán-kabinet három éve még azt a közel százmilliárdos vissza nem térítendő összeget is állami épületek felújítására irányította át, amit Brüsszel kifejezetten hazai magánlakásoknak küldött. Ehelyett az állami Magyar Fejlesztési Bank százmilliárdos, nulla százalékos hitelkeretet nyitott, ám erre – a folyamatos könnyítések ellenére – szinte senki se vevő.
Háttérinformációink szerint a tárca valóban elvetette a korábbi évek terveit és a szakmai elvárásoknak megfelelőbb, nagyságrendekkel bővebb forrású rendszerekben gondolkozik. Ám a váltás és az előkészítés miatt az ilyen pénzekre váróknak most fél-egy éves csúszással kell számolniuk. A témában hivatalosan feltett kérdéseinkre az ITM az elmúlt hetek során nem válaszolt, illetve a témában amúgy rendszeresen nyilvánosság elé lépő Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. se kívánta értesüléseinket véleményezni.
