Több hitelintézet is hibásan alkalmazta az adósságféknek is nevezett előírásokat, illetve az azok alóli felmentést a hitelkiváltások során. Olyan is előfordult, hogy személyi kölcsönt és lakáshitelt is folyósítottak egyidejűleg ügyfeleik részére. Ezáltal a fedezeti ingatlan teljes vételárát – az önerőt is – meghitelezték. Mindez ellentétes az adósságfék-szabályozás céljával – írja közleményében a jegybank, amely hét hazai pénzintézetnél vizsgálta az adósságfék-szabályok alkalmazását, a jogsértések miatt pedig összesen 56 millió forint bírságot szabott ki.
A 2017 októberétől 7 hazai hitelintézetnél, pénzügyi szolgáltatónál – Fókusz Takarékszövetkezet, Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Szolgáltató Zrt., Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe, Sopron Bank Burgenland Zrt. – végzett helyszíni ellenőrzései során az MNB több száz egyedi hitelügyletet tekintett át. Ennek során az ügyfélérdekeket súlyosan sértő hibát nem tártak fel, ugyanakkor számos piaci szereplőnél jelentősebb hiányosságokat találtak az adósságfék-adatokkal kapcsolatos MNB-adatszolgáltatás terén, az egyes hitelintézeteknél pedig nem volt egységes az ügyfelek jövedelmének elfogadásának gyakorlata és annak ellenőrzése.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) 2015. január 1. óta egy MNB-rendelet révén – az adósságféknek is nevezett szabályozással - az ügyfelek rendszeres, legális jövedelme meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, így mérsékelve a fogyasztók eladósodását. Jelenleg 400 ezer forintos nettó fizetés alatt a jövedelem 50 százaléka, afelett pedig a 60 százaléka lehet a jelzáloghitelek maximális havi törlesztőrészlete. Ez változni fog október 1-jétől, a jegybank ugyanis az adósságfék-szabály szigorításával igyekszik a kiszámíthatóbb, fix kamatozású lakáskölcsönök felé terelni a lakosságot. Emiatt pedig kevesebb hitelt tudnak majd fölvenni az alacsonyabb keresetű ügyfelek, ha a változó kamatozású hitelek mellett döntenek.
Az új szabályozás értelmében ugyanis az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelek esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve 30 százalékát. Az 5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek esetében az arány a jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet. A jelenlegi 50, illetve 60 százalékos limit csak a legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású jelzáloghiteleknél marad. Számításaink szerint az átlagbérből élők számára ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy októbertől csak 10 évre rögzített kamatozással tudnak majd egy 10 millió forintos hitelt fölvenni.
Egy másik korlát, a hitelfedezeti mutató értelmében a bankok jelzáloghitelként csak a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 80 százalékát adhatják meg. Vagyis a fennmaradó 20 százalékot önerőből kell előteremteni - szintén a túlzott eladósodottság elkerülése érdekében. Ezt játszották ki tehát azok, akik az önerőt szintén hitelből - személyi kölcsönből - teremtették elő.
A jegybank a továbbiakban újabb piaci szereplőknél tekintheti át célvizsgálatok keretében az adósságfék-szabályokban előírtak jogszabályszerű teljesítését.
