Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. Azt kérik, a kormány vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár részlegesen, nemzetközi mintára – írja a Magyar Idők. „A boltzár a javaslattevők szerint enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi.”
A KDFSZ – amely alapvetően Tesco-dolgozókat tömörít, taglétszáma pedig nem túl nagy – már jövőre üdvösnek tartaná a boltzár ismételt bevezetését , legfőbb érvük a korlátozás mellett, hogy hiába nő a lakossági fogyasztás, továbbra is égető probléma a boltokban a munkaerőhiány, ami év végére csak fokozódhat. A szakszervezet elnöke, Bubenkó Csaba szerint legalább tízezer ember kellene még a nagy látogatottságú áruházakba ahhoz, hogy a fogyasztás mértékével és a piac növekedésével arányos, az élelmiszer-biztonsági, munka- és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő kiszolgálásban részesüljön a lakosság.
A munkaerő-hiány mögött jellemzően bérproblémák állnak, a cikk szerint Bubenkó mégsem a további fizetésemelésben, hanem a boltzárban látja a megoldást – azt pedig külön is hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben 50-60 ezer forintban nőtt az áruházi dolgozók bruttó keresete, a kiskereskedelem kapcsán pedig „gáláns”, évenként tíz százalék feletti emelésről beszélt.
Más furcsaság is akad a kormánypárti lap cikkében: a „Megérett az idő itthon is a vasárnapi boltzárra” című írás megemlíti, hogy korábban is volt ilyen intézkedés, a fölött viszont elegánsan elsiklik, hogy a 2015 márciusában a KDNP javaslata nyomán bevezetett, főként a nagy áruházláncokat és vásárlóikat sújtó korlátozás csúfosan elbukott. Nem csak hogy komoly ellenérzéseket váltott ki, de hatására a kereskedelmi ágazatban összességében 9000 fővel csökkent a foglalkoztatottság, továbbá a múlt év óta mintegy 2500 kis üzlettel lett kevesebb, a kieső munkerőt pedig a megmaradó dolgozók havi több tízezres túlórája pótolta.
A társadalmi elutasítottságra pedig jellemző, hogy a Medián 2015 júniusi felmérése szerint még a Fidesz-szavazók 63 százaléka sem örült a kormányzati döntésnek. A boltzár eltörlésére több népszavazási kezdeményezés is történt, de ezeket a a Nemzeti Választási Bizottság elutasította. A Kúria döntése után azonban 2015. november 13-án egy kezdeményezés zöld utat kapott az NVB-nél.
A vélhetően presztízsvesztességtől, illetve egy sikeres népszavazástól tartó kormány 2016. április 11-én maga döntött úgy a törvénymódosítás visszavonását javasolja az Országgyűlésnek, ami meg is történt. A boltzár egy évet élt. Eltörlése miatt egyetlen szakszervezet tiltakozott: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete az Origo cikke szerint 200 fős demonstrációt tartott Budapesten.
A KDFSZ bejelentését az MSZP-elnök Tóth Bertalan sem hagyta szó nélkül: hétfői, Karácsony Gergellyel tartott sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy ha a munkaerő-hiányra hivatkozva kell bezárni boltokat, akkor a fél országot be lehetne zárni ugyanolyan indokkal; a kormánynak pedig gumicsonttémák helyett inkább az elvándorlás valós, százezreket érintő problémáival kellene foglalkoznia.
