Péntek éjszaka nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét, ami az oktatas20230.hu weboldalon érhető el, és itt lehet véleményezni is. Az anyagon lassan több mint egy éve dolgozott egy százfős szakmai grémium Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével. A tervezetet nagy várakozás előzte meg, a Nat kidolgozásában résztvevő szakértők a Népszavának korábban úgy nyilatkoztak: a kormány ugyan elvárásként rögzítette, hogy az új alaptanterv „legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú” – és a kabinet különböző képviselői is arról beszéltek a nyilvánosság előtt, hogy „hazafias” Natra van szükség, aminek segítségével „jó magyarokat” és „jó keresztényeket” lehet nevelni –, a szakértőknek szabad kezet adtak.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azonban a koncepció nem igazán tükrözi ezeket az elvárásokat, sőt egyesek szerint az anyag „túl liberálisnak” is tűnhet az Orbán-kabinet számára. Ezt alátámasztja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely minapi nyilatkozata is: szerinte a Nat abban a formában, ahogy a kormány megkapta, biztos, hogy nem lép életbe jövőre, mert „komoly változtatásokra” van szükség benne. Mint mondta, a most nyilvánossá vált tervezet csak egy vitaanyag, egyetlen elemét sem kell konkrétumnak venni.
Maga a tervezet első ránézésre valóban korszerűnek és progresszívnek tűnik – szemben a kormány múltba mutató oktatáspolitikájával. Az alapértékek terén nemcsak az Alaptörvényre, hanem az ENSZ emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményben, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben megfogalmazott értékekre is támaszkodik. Fontosnak tartja a szabadság és a demokrácia tiszteletét, a nemzeti identitás és kulturális hagyományok mellett a kulturális tolerancia, a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartását. A nemzeti identitás és a hazaszeretet mellett az európai azonosságtudatra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelést is fontosnak tartja.
A weboldalon a szerzők egy rövid összefoglalót is közzétettek, mely szerint az általuk kidolgozott új Nat bevezetésével kivételes lehetőség nyílhat arra, hogy „rövid idő alatt felzárkózzunk a világ fejlett oktatási rendszereihez, felmenő rendszerben, mérhetően, 6-8 év alatt”. Mint írják, az új Nat tanuló- és tanuláscentrikus, kompetencia-alapú tanterv, „fejlesztőit a korszerű tantervelmélet, a tanulástudományok igazolt eredményei, a magyar és az európai kultúra és hagyományok, a hazai pedagógia progresszív irányzatai, s a korszerű műveltség nemzetközi konszenzust élvező elvei vezették”. A lexikális ismeretek elsajátítása mellett vezérelvként jelenik meg a tudásalkalmazás, a mindennapi életben használható készségek.
A tervezet elvárásként fogalmazza meg a differenciált, lehetőség szerint személyre szabott nevelést és oktatást, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola helyi adottságaihoz igazítsa pedagógiai programját és helyi tantervét. Emellett „a tanulók kötelező alapóraszáma úgy csökken, hogy ez a szabadon tervezhető óraszámmal együtt maximált. Változást jelent az ismeretek csökkentéséből, átszervezéséből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül új ismerettel le nem kötött időkeret, amely a kompetenciák fejlesztésére, a lemaradás megszüntetésére használható” – írták, hangsúlyozva: a Nat sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszertani ajánlások, tanulásszervezési segédletek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formájában biztosítják, hogy a pedagógus szakma is, a pedagógusképzést és -továbbképzést is magában foglalva, megújuláson menjen keresztül.
