Megkongatták vészharangot Tokaj-Hegyalján: a gazdáknak ugyanis tavalyhoz hasonlóan idén is gondot okoz a termés eladása. Van, aki 30-40 ezer mázsányira taksálja azt a mennyiséget, amelyet a borvidéken képtelenek lesznek értékesíteni.
– Gyönyörű az idei termés, mennyiségben és minőségben meg is haladja a tavalyit, de mit érünk vele, ha belefulladunk a szőlőbe – panaszkodott egy Sárospatak környéki asszony, akinek egész családja a mezőgazdaságból él. Szavai szerint a tokajinál alacsonyabb besorolású zempléni minőségért alig nyolcvan forintot fizetnek, márpedig ez még a művelési költségeket sem fedezi. Ennél nagyobb gond, hogy több, úgynevezett „alföldi” nagy borfeldolgozó megkezdte a kivonulást a borvidékről, amit ők eddig megvettek, az szintén feleslegben marad.
A kivonulás okait a kistermelők csak találgatják, az egyik nagy felvásárló cég képviselőjétől azonban úgy tudjuk: az egyre szigorodó szabályok miatt szedik többen a sátorfájukat. Korábban például még lehetett mustot „kivinni” a borvidékről, s a belőle készülő bort máshol palackozva tokaji néven forgalomba hozni, most azonban az eredet-védett borok már csak palackban hagyhatják el Tokaj-Hegyalját.
– Fideszes urak játszótere lett a történelmi borvidék, nekik az az érdekük, hogy egy-egy kézben összpontosuljanak nagyobb birtokok, a kicsik érdekeire ezért nagy ívben tesznek – mondta egy három hektáron gazdálkodó férfi. Hozzátette: emberi ésszel másként nem lehet lehet felfogni, hogy éppen az utóbbi két évben - amikor bőséges és jó minőségű volt a termés - jelentkeztek a legnagyobb felvásárlási nehézségek. Egyes területeken emiatt az ültetvények ára már csökkent, de ha így folytatódik minden szüret, akkor évről-évre még többen dobják majd be a törölközőt, s az új földesurak még alacsonyabb áron tudnak értékes birtokokhoz jutni. – Itt van az állami tulajdonú Grand Tokaj Kereskedőház: ha a kormány törődne a hegyaljai emberekkel, akkor ez a cég felvásárolná a felesleget. Tavaly ősszel, amikor kitört a nagy balhé, és az embereknek már az értékes aszú is a nyakukon maradt, akkor kinyílt a kereskedőház pénztárcája és végül megvette a plusz szőlőt. Amikor ezt most példaként hoztuk, azt a választ kaptuk: akkor választások előtti időszak volt, most viszont nem – kesergett.
Kistermelők már korábban kérték, hogy az állam ne csak kötelezettségeket rójon a termelőkre, hanem biztosítsa a tokaji szőlő tisztességes felvásárlási feltételeit is, és lehetőleg több évre kössenek szerződést a termelőkkel. Felvetették: határozzanak meg egy védőárat, ami alatt a tokaji borvidéken nem lehet szőlőt felvásárolni, ez igazodjon az évjárat minőségéhez, az állam pedig biztosítson elég pénzt az átvételre – a kérések azonban egyelőre nem találtak nyitott fülekre.
Goreczky Gergely, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a felvásárlással, és legfeljebb azok kongatnak vészharangot, akik a feszültség keltésével mesterségesen próbálják befolyásolni az árakat. Elismerte, hogy a jelenlegi termés valóban bőséges és jó, de hozzátette, hogy a felvásárlási árak is korrektek: ők például a zempléni minőségért 80, a magasabb minőségű tokajiért pedig 110 és 250 forint között fizetnek kilónként. Több, mint ezeregyszáz termelővel idén augusztusban felvásárlói szerződést kötöttek. Szavai szerint azzal sem lehet vádolni őket, hogy kevesebb szőlőt vesznek mint előzőleg: míg tavaly nagyjából 65 ezer mázsa szőlőt vásároltak el, idén ez a szám akár 90 ezerre is növekedhet.
