Nagyjából 4,6 millió európai polgár nyilvánított véleményt abban az online konzultációban, amelyet a nyári időszámításról, ismertebb nevén az óraátállításról indított az Európai Bizottság. Az Európai Parlament kezdeményezésére arra keresték a választ, hogy szükség van-e még az eredetileg energiatakarékosságra hivatkozva bevezetett óraátállításra, vagy a káros hatásai – az emberek felborult bioritmusa – miatt inkább jobb lenne módosítani a szabályokon és elhagyni az egészet.
A német Westfalenpost már meg is szerezte az augusztus 16-án véget ért felmérés eredményét, amely igencsak meggyőző: nagyjából 80 százalék válaszolta azt, hogy támogatná az időváltás eltörlését. A Politico szerint Violeta Bulc közlekedésért felelős biztos ezen a héten tájékoztatja hivatalosan a Bizottságot az eredményről, majd kezd hivatalos konzultációba az Európai Parlamenttel. Ennek lehet az a végső kifutása, hogy eltörlik az óraátállítást, de ez még nagyon hosszadalmas folyamat lesz.
Tényleg az óraátállítással van a baj?Magyarország és Európa nagyobb része a közép-európai időzónában (CET) található, ami az „egyezményes koordinált világidőnél” (UTC) egy órával több, ezt úgy szokták mondani, hogy UTC+1. Ha nyári időszámítás van, akkor egy órával többet mutatnak az órák, vagyis UTC+2 időre állunk át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a naplemente egy órával későbbre tolódik a nyári időszakban, mint télen. A napkelte is elcsúszik, de manapság a többség már nem kel hajnali 4-kor, ezért ez kevésbé feltűnő.
Bár az óraátállítást szokták gyűlölni az emberek, nálunk az igazi gond magával a CET időzónával van: túl nagy, mi pedig a rossz végén (a keleti oldalán) vagyunk, eleve viszonylag hamar van naplemente (bezzeg Spanyolországban sokáig világos van), ami télen kifejezetten depresszív tud lenni. Ha megszűnne az óraátállítás, akkor esetleg lehetséges lenne időzónát váltani, és átállni véglegesen UTC+2-re, már ha el tudjuk viselni gazdasági és politikai szempontból, hogy nem bécsi, hanem bukaresti idő szerint jár az óránk.