„A Jóisten a saját képmására teremtette az embert abból a célból, hogy kövesse őt. Rajta kívül nincs igazság.” Ha egy pap, lelkész vagy rabbi mondja mindezt, nincs abban semmi meglepő. Ám ezúttal a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) titkársága új otthonának keddi avatóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Kásler Miklós kezdte ekként „templomi” beszédét, jóllehet, elődje, Balog Zoltán lelkészként sem igazán prédikált hasonló alkalmakkor. Például 2014-ben a felújított Pesti Vigadó átadásakor, amelyet a kormány az MMA tulajdonába adott. Kásler Miklós persze nemcsak teológiai eszmefuttatásokkal és latin idézetekkel tűzdelte meg beszédét: belefűzte az Íliászt, az Odüsszeiát és az Aeneist, majd jött Dante és Tasso. Amikor csapongó beszédében Vörösmartyhoz ért, felcsillant a remény, hogy a hallgatósága hamarosan elérkezhet a XXI. századba, de nem: ekkor Kásler képzeletben az Etelközbe vezette a publikumot. Ha a Who is America szatirikus sorozathoz hasonlóan Sacha Baron Cohen egyszer elkészíti majd a Kicsodák a magyarok? című szériát, feltehetően az alt-right újságíró karaktere arról faggatja majd a Magyar Tudományos Akadémia valamelyik történészét: Mi a véleménye arról, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje ágyazott meg a legbrutálisabb diktatúráknak? Merthogy ezt egy miniszter jelentette ki.
Miután Kásler Miklós előadásában legalább öt ideológia is letarolta hagyományainkat, művészetünket, a hallgatóságában felderenghetett: nemcsak a hit, a prédikálás képessége is kegyelmi ajándék. De legalábbis a tárcavezető nagyon készülhet az Országgyűlés kulturális bizottságának éves miniszteri meghallgatására: ott szórakoztatják hasonló tirádákkal a politikustársaikat a tárcavezetők, legalábbis némelyikük. A magyar kultúra mint magányos tölgy és színes énekes madár költői képe mellett persze volt kétértelmű üzenet is a kultúrkampfért lelkesedőknek: „A megválasztott kormánynak nem feladata megszabni a kultúra irányait, nem is teszi. Ugyanakkor a kormány alkotmányos kötelessége, hogy szuverén módon védje értékeinket, mindenkinek biztosítsa az esélyt az alkotásra és kulturális gyarapodásra” – mondta a miniszter.
Az MMA tiszteletbeli elnöke, Fekete György héttételes laudációja ezek után felüdülésként hatott – legalábbis a hosszúságát és artikulációját tekintve. Az invokációban Fekete egy Orbán Viktor-idézetet hívott segítségül: „Az akadémia nem hozomra épült. Múltja van, teljesítménye, amit külső jogi, politikai és pénzügyi támogatás nélkül hozott eddigi teljesítmény.” Tekintve, hogy a miniszterelnök mindezt 2011 novemberében mondta annak alkalmából, hogy az MMA-t pár hónappal korábban köztestületként az alkotmányba betonozták − az MMA 2012-ben 2,5 milliárd forintos állami támogatást kapott, 2017-ben már 10,5 milliárd volt a költségvetése –, meglehetősen necces indítás volt. Fekete érezhette is ezt, a beszédében kitért a kritikus hangokra is mint az „álértelmiségiek provokációjára”. Az Andrássy út 101. alatt álló villa viszontagságos történetét mindössze annyival intézte el: MÚOSZ, Vorosilov. Mikor a világörökségi környezethez, múzeumokhoz érkezett beszédében, az intézményeket a tizenkét apostolhoz hasonlítva, már-már aggódni kezdtünk, nehogy blaszfémia legyen a vége.
Kettőt egy csapásraA Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2006-ban adta el Andrássy úti székházát, a Schanzer-villát. Az éppen száz éve épült eklektikus ház 1940-ben lett állami tulajdon, majd a sajtókamara székháza, Vorosilov marsall 1945-ben itt rendezte be a főhadiszállását. A MÚOSZ 1947-ben kapta vissza, a hetvenes években a legendás 25. színháznak is helyet adott. Az újságírók szövetsége 2008-ban költözött ki belőle, az állam 2014-ben vásárolta meg az MMA részére a mögötte álló, Bajza utca 31. szám alatt álló villával együtt, mintegy 2 milliárd forintért.
A két villát egy üvegtetővel fedett udvar, valamint a Schanzer-villa hátsó traktusához toldott teraszról lenyíló üveglépcső köti össze – utóbbit tériszonyos akadémikusok valószínűleg nem fogják használni, turistaattrakció pedig nem lesz belőle, mivel a két épületet az MMA Titkársága – mintegy 120 fő – használhatja, miután az MMA köztestületi feladatainak bővülésével kinőtte a Vörösmarty téri Kristályházban – a 444.hu információi szerint évi több mint 100 millió forintért bérelt otthonát. (A Vörösmarty téri épületben az MMA könyv- és lapkiadója marad.) A két épület felújításának, átalakításának tervezési-kivitelezési költsége mintegy négymilliárd forint volt, s mint azt Laki Pétertől, a kivitelező Laki Épületszobrász Zrt. vezetőjétől megtudhattuk: a munkaerőhiány, valamint a folyamatosan dráguló árak a 2015-ben indult projektet sem kímélték.
Új közösségi terek, ahol az MMA tagjai méltó körülmények között találkozhatnak – azon túl, hogy a titkárságnak legyen hol elférnie, az MMA elnöke, Vashegyi György ezzel indokolta, miért volt szüksége újabb villákra az MMA-nak. az épületbejáráson mindössze csak néhány reprezentatív teret, valamint a főtitkári és elnöki szobát mutatták be, ahol konstatálhattuk, a régi szecessziós kandallók megmaradtak, ám a színházteremhez vezető régi lépcsősort megszüntették. A nyolcvan fős színházterembe egyébként még Fekete György protekciójával sem sikerült bejutni, ahogy a Bajza utcai szecessziós lakóházat is elzárták a kíváncsi szemek elől. Imponáló, hogy az épület zéró energia kibocsátású, a fűtést és hűtést hőszivattyúk biztosítják – az éves fenntartási költséget mindenesetre nem árulták el az illetékesek −, ám az épület belül egyelőre kopár, feltehetően csak karácsonyra rendezik be teljesen.
Rajonganak a historikus épületekértAz MMA első ingatlanvagyonát 2013 novemberében kapta: a Budakeszi út 38-40. alatt álló Hild-villát 820 millió forintból újították fel az MMA művészetelméleti kutatóintézetének részére. Az intézmény 2016-ban még azt kutatta, hogy mit kutasson. Honlapja szerint idén már több rendezvényt, konferenciát tartott, tanulmányokat jelentetett meg. A szomszédos −a Budakeszi út 36. szám alatt található −, már felújított Ybl-villát 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért a műgyűjtő bankár, Kovács Gábortól, a pazar berendezésért és műtárgyakért 254 milliót fizettek. A Napi.hu annak idején megírta: a Kovács Gábor érdekeltségében álló Ybl-Villa Kft. mérlegében a tárgyi eszközök 948 millió forinton voltak nyilvántartva 2015 végén, ebből az ingatlanok 741 millió forinton. Az Ybl-Villa Kft. részére 2010-ben 600 milliós hitelt folyósított a Raiffeisen Bank.
A Műcsarnokot 2013-ban, a Pesti Vigadót 2014 márciusában kapta meg használatra az MMA – utóbbi felújítására az állam több mint 7,5 milliárdot költött. Az épület rekonstrukciójának viszontagságos története több mint tíz évig tartott. A Magyar Kézműves Akadémia Alapítvány (MKAA) az épület ötödik és hatodik emeletének felújítására 2011–2014 között európai uniós pályázatból 270 millió forintot, saját forrásból 136 millió forintot fordított, hogy kiállítóteret alakítson ki, és azt öt évig működtesse. Az MMA azonban 2014-től nem engedte be az épületbe az MKAA-t. A Műcsarnokot és a Pesti Vigadót az MMA a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen használja.
Michelangelo is nyerhetett volnaAgócs Gergely népzenekutató, Jónás Tamás költő, Kolonits Klára operaénekes, Köbli Norbert forgatókönyvíró− számos jeles alkotó, elismert művész is nyertese az MMA ösztöndíjpályázatának, amelynek köszönhetően egy éven át havi bruttó kétszázezer forintban részesülnek. Bár a nyertes pályázatokat, az elbírálás szempontjait nem hozták nyilvánosságra, a Népszavának elmondták: nemcsak a pályázatokat, hanem az alkotók hitelességét is nézték. – Ha valaki például azzal pályázott volna, hogy a Sixtus-kápolna freskóihoz mérhető mesterművet készít, de a korábbi munkái alapján ez hihetetlennek tűnt, nem támogattuk – mondták el lapunknak. Mintegy 1200 pályázó regisztrált, 800 pályázat volt elfogadható formailag, több mint félezer támogatható pályázat közül választott ki százat a zsűri. Volt Kossuth-díjas pályázó is, aki végül nem nyerte el az MMA-ösztöndíját.
