Az 1978-as esztendőt a három pápa évének is nevezik. Ez évben, augusztus 6-án halt meg ugyanis VI. Pál, aki véghez vitte a II. Vatikáni Zsinatot, ám később komoly gesztust tett a konzervatívoknak Humanae vitae enciklikájával. Halálát követően, éppen negyven esztendeje, augusztus 1978. augusztus 26-án Albino Luciani velencei pátriárkát választották meg utódának, aki az I. János Pál nevet vette fel. A konklávé idején talán nem őt tartották a legesélyesebbnek, a konzervatívok Giuseppe Siri genvai bíborost kívánták volna Szent Péter trónján látni, miután azonban Giovanni Benelli befolyásos firenzei főpap mindent bevetett Lucaniért, így a „mosolygós pápát” tették meg a Bíborosi Kollégium tagjai új egyházfőnek. Sokan átfogó változásokat reméltek tőle, ám csak 33 napig állt az egyház élén, váratlanul meghalt. Utódának évszázadok múltán nem olasz, hanem lengyel főpapot választottak meg Karol Wojtyla, II. János Pál személyében.
I. János Pál halála mind a mai napig számos feltételezés, összeesküvés-elmélet alapja. A rejtély óráiról azonban több, eddig nem ismert részletre derült fény boldoggá avatási eljárása során. Vélekedések szerint megmérgezték, mert átfogó reformokat akart véghez vinni az egyházban, fel akarta számolni a vatikáni korrupciót, meg akarta nyirbálni a bíborosok hatalmát, reformokat kívánt véghezvinni a Szentszék bankjánál, az IOR-nál, amit már akkor is korrupt intézménynek tartottak.
A feltételezésekben van logika, de valóban így történt-e? I. János Pál hamar népszerű lett a hívek körében, megválasztása után hasonlóan lépett fel, mint Ferenc pápa 2013-ban. Eltekintett a pápai többes használatától, a pápai koronától. A hordozható pápai tróntól is idegenkedett, s csak a bíboros hathatós nyomására nem mondott le róla. A svájci gárdisták élete is kényelmesebbé vált, nem kellett térdre borulniuk a pápa előtt.
Már trónra lépése előtt sejteni lehetett, hogy nem a konzervatív hagyományok folytatója lesz. Ferenc pápához hasonlóan azonban őt sem a teológiai újítások emberének tartották. A nyitást alighanem ő is inkább a gesztusok, illetve a vatikáni apparátus átalakításának szintjén képzelte el. Igaz, pápaságának 33 napja nem volt elég ahhoz, hogy egyéb terveiről bármi is kiderüljön.
1978. szeptember 28-án Vincenza Taffarel nővér, mint minden más reggelen, hajnali 4 óra 30-kor kávéskannát vitt az egyházfő irodájába. Ezután I. János Pál ajtaján kopogtatott. Miután többszöri próbálkozás után sem érkezett semmi válasz, benyitott. Nagyon megrémült, mert a pápa élettelenül feküdt az ágyon. Még az olvasószemüvege is rajta volt, néhány papírt tartott a kezében, az olvasólámpája is égett. A pápa orvosa, Renato Buzzonetti szerint megállt a szíve, méghozzá számításai szerint még az előző nap, 23 óra körül.
Az I. János Pál haláláról szóló összeesküvés-elméletek afféle „vezéralakja” a brit újságíró, David Yallop volt, aki Isten nevében? című könyvében fejtette ki azt az elméletét, amely szerint a pápát megmérgezték. Szerinte azért kellett meghalnia, mert az egyházfő meg akarta szabadítani az egyházat a kétes ügyletektől Könyvében az egyházi méltóságok korrupciós pénzügyi manővereiről is fellebbentette a fátylat, illetve arról írt, hogy a Vatikán legfelsőbb körei szorosan egybefonódtak a P2 szabadkőműves-páholy sötét ügyleteivel. A szerző azt is sugallta, hogy I. János Pál a születésszabályozás terén is nyitni akart.
A napokban azonban olyan jelentések kerültek elő, amelyek nem támasztják alá a gyilkosság elméletét. Már I. János Pál halálának estéjén, a vacsora során arra panaszkodott titkárának, John Mageen-ek, erős szorítást érez a mellkasában, ám nem akart orvost hívni. Ez alátámasztja a hivatalos verziót, amely szerint infarktust kapott.
Az összeesküvés-elméletek elterjedésében a Vatikán nem éppen fényes kommunikációjának is komoly szerepe volt. Eltitkolták például, hogy a nővér talált rá a holttestre talán azért, mert így a halál túlságosan profánnak tűnt volna. Bár halálakor következő audienciájára tervezett beszéde szövegét olvasta, a vatikáni költőmesterek azt állították, hogy Kempis Tamás Krisztus követése ímű művét lapozgatta. Ezeknek a „kegyes hazugságoknak” is nagyban köszönhető, hogy Yallop 1984-es művét negyven nyelvre fordították le, s összesen 6 millió példányt adtak el belőle.
Komoly történészek sosem tartották hitelt érdemlőnek Yallop állításait. Stefania Falasca, I. János Pál boldoggá avatási eljárásának egyik fontos alakja a napokban megjelent könyvében (Papa Luciani – Cronaca di una morte) is azt közölte, egyértelműen szívproblémák okozták halálát. Valószínűleg nem tudta feldolgozni azt a rengeteg kihívást, amellyel Szent Péter követőjeként meg kellett volna küzdenie. Ezt titkára is megerősítette. Hogy azonban a legújabb állítások meggyőzik-e az összeesküvés-elméletek kedvelőit, e tekintetben azért komoly kétségeink lehetnek.
