A hivatali gyanú szerint az IT-óriáscég a szoftvereit közbeiktatott vállalkozásokon keresztül értékesítette a magyar kormányzati intézményeknek, a haszon jelentős része ezeknél a cégeknél csapódott le - amelyek a profitból magyar kormányzati tisztségviselőket fizethettek le.
A WSJ-nek nyilatkozott David Howard a Microsoft egyik vezetője, aki lényegében megerősítette a hírt: eszerint a Microsoft tud arról, hogy 2014-ben "valószínűleg szabálytalanul járt el" és házon belül már le is folytatta a vizsgálatot, jelenleg pedig mindenben együttműködik az igazságügyi minisztériummal és a SEC-kel.
A Microsoft az ügyben már elbocsátott négy alkalmazottukat, köztük Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország országvezetőjét. Továbbá megszüntette az együttműködést négy olyan közbeiktatott céggel, amelyek a szoftvereket a kormányzati megrendelők felé továbbították. Papp az újságnak csak annyit mondott: ő csak "pozitív visszajelzéseket kapott" az anyacégétől.
A WSJ szerint a történet 2012-ig nyúlik vissza, amikor a Microsoft nagy erőkkel próbálta meggyőzni a magyar kormányt, hogy tartózkodjon versenytársak szabadforrású szoftvereinek a használatától. Ennek szellemében a cég egyik vezetője, Kevin Turner találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki egy csapat kisebb cég vezetőjével érkezett a tárgyalásra. A beszélgetés után következő két évben a Microsoft éves szinten 30 millió dollárnyi szoftvert adott el a vállalkozásoknak, gyakran 30 százalékkal olcsóbban, mint amennyit a magyar kormányzati intézmények fizettek végső felhasználói árként a szoftverek használatáért. Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai vizsgálatok mennyire terjednek ki erre a beszállítói körre.
Bár az ügyletre a Microsoft Magyarországon kívüli döntéshozói is rábólintottak, azonban az informatikai óriás most az állítja a WSJ-nek: ez a szabálytalankodó magyar kollégák magánakciója volt. (A cikkben van rá utalás, hogy a Microsoft kedvezményes áron is adhatott szoftvereket, ám a végfelhasználó magyar kormányzati intézmények ebből mit sem érezhettek, mivel a "diszkont" a közbeiktatott cégeknél ragadhatott.) A sajátos ügylet ugyanakkor felpörgette a Microsoft magyarországi eladásait, így 2015-ös közleményében a magyar leányvállalatot mint a legjobban teljesítő vállalkozását említette (a kimagasló sikert a magyar leány 2013 után produkálta).
A WSJ cikke megerősíti lapunk korábbi értesüléseit, miszerint az amerikai hatóságok már régóta tudnak a magyar, legfelsőbb kormányzati köröket, így Orbán közvetlen környezetét érintő korrupciós botrányról. Emlékeztetőül: a Népszava azt írta: az amerikai nyomozás rendkívül kiterjedt, tíznél több magyar kormányzati intézményt és állami céget vett górcső alá, így az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is célkeresztbe került. (A Microsoft belső vizsgálatához annak a nemzetközi ügyvédi irodának a közreműködését is igénybe vette, amely tíz éve a volt Magyar Telekom montenegrói korrupcióját is vizsgálta.)
Ami a konkrétumokat illeti, lapunk úgy tudja: a vizsgált kormányzati megrendelőket nem zavarta, hogy az üzleti Microsoft-szoftverlicencek irracionális ára, megesett, hogy az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál olykor 200 százalékkal drágábban adó viszonteladóktól vásároltak az állami ügyfelek.
A korábban a vizsgálat alá vont intézményeknél, illetve állami vállalatoknál dolgozó forrásaink elmondták, a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztések kulcsszereplője lett Orbán Viktor kormányfő veje Tiborcz István, illetve testvére, Tiborcz Péter.
Tiborcz István emellett 2015-ben jelent meg tulajdonosként a szoftverek kereskedelmével is foglalkozó HCS Experts nevű cégben. Tiborcz érezése után a HCS árbevétele hirtelen megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle.
Ami az ügyet még különösebbé teszi: a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.
