A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. ugyanis stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad. A felek megállapodása szerint a BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. Az Appeninn Nyrt. csütörtöki közgyűlésén a társaság igazgató tanácsába két új tagot delegálnak Tiborcz Istvánék, olyanokat, akik több évtizedes ingatlanfejlesztési tapasztalattal rendelkeznek.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója merész tervet jelentett be: az Appeninn-nal az a cél, hogy a társaság rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlan-befektetőjévé váljon. Ehhez Tiborcz István hozzáfűzte, hogy hosszú ideje kerestek egy ilyen lehetőséget. A kormányfő vejét gyakran hírbe hozzák az egy ideig általa is tulajdonolt Elios Zrt. LED-es közvilágítási tenderével, amelyet uniós közbeszerzési pályázaton nyertek el. Az OLAF csalás elleni szervezet - most már a hazai bűnüldöző szervekkel karöltve -, azt vizsgálja, hogy több településen miért gyenge az Elios Zrt. által üzembe helyezett világítás fényereje, vajon megfelelően hasznosultak-e az uniós pénzek?
A Budapesti Értéktőzsdén is szereplő Appeninn Nyrt. júniusban bejelentette, hogy az elkövetkező másfél-két évre tervezett fejlesztési és akvizíciós tervei között szerepel további 69 ezer négyzetméter „A” kategóriás irodaépület vásárlása, 80-100 kiskereskedelmi egység és több mint 35 ezer négyzetméter „A” kategóriás iroda fejlesztése, valamint a Mészáros-csoport tőzsdei érdekeltségeiben rejlő ingatlanfejlesztési- és üzemeltetési lehetőségek további kiaknázása. Nemrég olyan ingatlanokat vett meg az Appeninn, amelyekben Aldi áruházak működnek. Az egyiket az üzletlánc építi, kettőt pedig az ingatlanfejlesztő.
Bírság a Random Capital Broker Zrt.-nekCsütörtökön jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy 9,5 millió forintra bírságolta és a jogsértések megszüntetésére kötelezte a Random Capital Broker Zrt.-t, mert "belső információs jogosultságokat, adatszolgáltatást, nyilvántartási, sztornózási és szűrési rendszereket, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységet érintő működési hiányosságokat találtak a 2016. január 1. és 2018. július 13. közötti működés vizsgálatakor.
Ügyfélvédelmi okokból már az eljárás során azonnali hatállyal felszólították a társaságot, hogy szervezetén belül csak az arra jogosultaknak biztosítson információs hozzáféréseket. Súlyosító körülményként értékelték, hogy a pénzmosás megelőzési tevékenységet érintő egyes jogsértések huzamosabb ideje fennálltak. Enyhítő körülmény ugyanakkor a szolgáltató csekély piaci súlya és együttműködő magatartása, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali és tervezett intézkedései - tették hozzá. Kiemelték azt is, hogy a szabálytalanságokból az ügyfeleknek kára nem keletkezett, az ügyfélkövetelések nem kerültek veszélybe.
Az MNB rövid időn belül nem először foglalkozott a Random Capital Broker Zrt.-vel: tavaly december 29-én azonnali hatállyal felszólították a brókercéget, hogy szervezetén belül csak a munkakörük alapján arra illetékes személyeknek tegyék lehetővé a szervezeten belüli információhoz való hozzáférést. Akkor jelentették be, hogy átfogó vizsgálatot folytatnak a brókercégnél.
A Random Capital, mint arról Virág Ferenc vezérigazgató többször nyilatkozott, mindig jó szívvel ajánlják a Mészáros-papírokat az ügyfeleiknek. A Portfólónak arra a kérdésére, hogy Mészáros Lőrinc, a cégein keresztül érdekeltséggel bír az MKB Bankban, amelyről az a hír járta, hogy részt vett egyes Mészáros-cégek finanszírozásában a Random Capital vezetője ezt a választ adta: "Amikor azt a kérdést feszegetjük, hogy az akvizíciók finanszírozása csoporton belüli bankokon keresztül történik, akkor hozzá kell azt is tenni, hogy a hitelezés terén Magyarországra is az EU-s direktívák vonatkoznak, amelyek erős gátat szabnak a csoporton belüli finanszírozásnak, tehát egy ázsiai típusú keresztfinanszírozásból eredő krach nálunk nem fordulhat elő. Az uniós előírások a csoporton belüli finanszírozásra nézve pedig jóval szigorúbbak egy külsős hitelügylethez képest. Az is elmondható, hogy a megjelenő információkból nem lehet eldönteni, hogy pontosan, hogy az egyes ügyleteknél melyek is a finanszírozó bankok. A cég vezetői által tett különböző nyilatkozatokból viszont kiderül, hogy nem egy, hanem több pénzintézetről van szó, ezért határozottan lehet azt cáfolni, hogy ezeket a vásárlásokat a csoporthoz közeli bankból, vagy bankokból kikerülő finanszírozással oldanák meg."
Majd így folytatta: "Azt gondolom, hogy akkor, ha egy csoportnak hitelre van szüksége, az azt jelenti, hogy aktív növekedési fázisban van. A hitelnek van egy bizonyos szintje, amit én teljes mértékben egészségesnek gondolok. Itt azért ki kell jelenteni, hogy nincs sok információnk a vállalatok finanszírozásáról, de az látható, hogy a finanszírozás nem egyféleképpen valósul meg. Nem arról van szó, hogy mindent hitelből vásárolnak, hanem egy olyan struktúrát építettek fel, ahol a társaságok a saját pénzeszközeikből, a különböző banki hitelekből, vagy akár magántőkealaphoz köthetően már meglévő pénzekből próbálnak új befektetéseket és akvizíciókat végrehajtani. Még egy gondolat, nagyon fontos kérdés a hitel esetében, hogy az abból vásárolt eszközöknek milyen a jövedelemtermelő képessége, alkalmasak-e a hitel visszafizetésére, és afelett bizonyos eredmény elérésére. Én úgy látom, hogy a Konzumba és az Opusba olyan vállalatok kerülnek, amelyek értéket állítanak elő."
