Rabszolgák és koldusok – így nevezte a napokban Nicolás Maduro venezuelai elnök azokat az elkeseredett embereket, akik maguk mögött hagyták a politikai-gazdasági krízis miatt élhetetlenné vált országot, és a környező államokban próbálnak meg új életet kezdeni. Az ENSZ legfrissebb közlése szerint 2015 óta 2,3 millió venezuelai, a lakosság több mint hét százaléka menekült el a súlyos élelmiszer-és gyógyszerhiány miatt, többségük Brazíliába, Chilébe, Kolumbiába, Ecuadorba és Peruba ment – emlékeztetett a The Guardian.
– mondta a brit napilap ecuadori tudósítójának Daniel Luquez munkanélküli ács, akinek évekkel ezelőtt amputálták az egyik lábát, és aki három hét alatt jutott el Tulcán városáig. A csaknem kétezer kilométert stoppal, illetve gyalog tette meg. Nem volt más választása: kétéves lányánál tavaly rákot diagnosztizáltak. A kezelését Luquez pénzkereset nélkül nem tudná finanszírozni.
Ecuadorba csak az idén félmillió honfitársa érkezett. Ott sem lesz azonban könnyű dolguk, ugyanis a latin-amerikai országokban egyre kevésbé látják szívesen a tömegével érkező venezuelaiakat. „Nem hiszem, hogy bárki is el tudta volna képzelni, hogy a válság ilyen méreteket ölt” – mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának régiós vezetője. A nemzetközi szervezet szerint semmi jel nem utal arra, hogy csökkenne a kivándorlás intenzitása. Ecuador és több más ország kormánya ezért olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel reményeik szerint elveszik a venezuelaiak kedvét a beutazástól, de legalább is megnehezíthetik azt. A múlt hétvége óta például Ecuadorba csak érvényes útlevéllel utazhatnak be a felnőtt venezuelai állampolgárok, pedig korábban más okmányokkal is megtehették ezt. A CNN helyszíni tudósítójának sok olyan kétségbeesett ember nyilatkozott a határról, aki útlevél nélkül indult útnak, hiszen hetekkel ezelőtt mit sem tudott a tervezett módosításról. A perui kormány szintén úgy döntött, hogy augusztus 25-től csak érvényes útlevél felmutatása ellenében engedi be a venezuelaiakat az ország területére.
Brazíliában nem csupán a kormány – amely Roraima államban augusztus elején rövid időre megtiltotta a venezuelaiaknak a belépést –, hanem a helyiek is világosan a menekültek értésére adták: nem látják őket szívesen. A hétvégén Pacaraimában gyújtogattak több menekülttáborban, s több mint ezer venezuelait kergettek vissza a határ túloldalára. A káosz azután uralkodott el – számolt be az Agencia Brasil állami hírügynökség –, hogy kiraboltak és leszúrtak egy helyi étteremtulajdonost. A tettesek állítólag venezuelaiak voltak. A brazil vezetés bejelentette, hogy az erőszak kordában tartása érdekében erősítést küld a határ menti régióba, miközben továbbra is kész segíteni a humanitárius katasztrófa elől menekülőket, igyekszik több államban szétosztani az embereket.
Néhány évtizede a mostani folyamatnak a fordítottja zajlott le. Venezuela a ’70-es, ’80-as években a régió leggazdagabb állama volt, és sokan kezdtek itt új életet: kolumbiaiak, akik a polgárháború elől menekültek; peruiak, akik megelégelték az Alberto Fujimori vezetése alatt történt emberi jogsértéseket; és chileiek, akik Augusto Pinochet diktatúrája elől kerestek oltalmat. Venezuelára akkor úgy tekintettek, mint a Paradicsomra.
