A tiltott gyümölcs mindig édesebb – az ismert mondás közkeletű magyarázata szerint az elérhetetlenség még szebbé teszi a vágyakat, pedig számos példa akad, amely szerint a tilalomlistára került gyümölcs eleve a lehető „legédesebb” volt. „A huszadik század egyik legnagyobb regénye” – írta Louis Aragon a Tréfa francia nyelvű kiadása elé, de Milan Kundera első regényéről nem csak ő vélekedett így. Kundera 1965-ben írt műve 1967-ben jelent meg először Csehszlovákiában. Sikert aratott, majd betiltották. A könyv és írójának sorsa bizonyította, sokszor az élet utánozza a művészetet. „Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik. Éljen Trockij!” A regény főhőse, Ludvík Jahn sorsa a pártiskolán lelkesedő menyasszonyának, Markétkának küldött képeslapja miatt fordult a visszájára a regény története szerint, ám Kundera túlontúl is kitűnő látleletet adott az 1950-es évek személyi kultuszának fullasztó világáról. Miután az író 1968-ban a prágai tavasz programadó kiáltványának, a Kétezer szónak is társszerzője volt, végül a tanári katedrától is eltiltották. A Gustáv Husák által épített emlékezet és humorérzék nélküli világból 1975-ben emigrált Franciaországba.
A Tréfa Rubin Péter fordításában 1968 nyarán jelent meg a pozsonyi Tatran Magyar Üzem (később Madách kiadó), valamint a budapesti Európa gondozásában 5000, illetve 3330 példányban. A két kiadásnak nemcsak a borítója volt eltérő: a pozsonyit még 1969 novemberében is hirdette a (cseh)szlovák magyar napilap, az Új Szó, míg a budapesti kiadást csak néhányan vehették a kezükbe. Hogy miért, erről az emlékek eltérőek: van, aki szerint 1968. augusztus 21-e, közvetlenül Csehszlovákia lerohanása után tiltották be a művet, van, aki úgy tudja, ki sem került a könyvesboltok és könyvtárak polcaira, de olyanok is akadnak, akik szerint a megmaradt köteteket bezúzták. Annyi bizonyos, a Tréfa mintegy kétezer példánya húsz éven keresztül az Európa kiadó pincéjében feküdt tetszhalott állapotban, míg a kiadó új igazgatója, Osztovits Levente a „raktárkészletet” 1988 nyarán eljuttatta a könyvesboltokba. Mindössze annyi változtatással, hogy az eredeti, 27 forintos árat átragasztották 57 forintra.
Hogy került az újdonságok közé a Kun Béla-monográfia és Milan Kundera regénye? – tette fel a kérdést az illetékeseknek a Magyar Nemzet július 22-i száma. Három nappal később Gantner Ilona méltatása jelenhetett meg a Népszavában, novemberben a Kritika hasábjain írta meg Bojtár Endre a regény sorsát. „Mint tudjuk, a kultúrpolitika kényegében a cenzúra fedőneve, egy irodalmi művet megítélni nem holmi irodalmárok dolga, ahhoz jobban ért a külügyi szakember” – ironizált.
Beck András esztéta, irodalomkritikus ekkor találkozott először a Tréfával egy Múzeum körúti antikváriumban, a kötet pedig nemcsak intellektuális, hanem szinte érzéki élményt is adott neki: a példányait gyűjteni kezdte. A Víg utca 2. alatt található ISBN könyv+galériában stílusosan augusztus 21-én nyílt meg Raktárkészlet című kiállítása, amelynek központi része a Tréfa 1988-as kiadásának ötven példánya, raklapra fektetve. A tárlat elbeszéli azt is, amit Kundera regényének magyarországi sorsáról tudni lehet. Megidézi például, hogy a Kortárs 1981 októberi számában Nagy Gáspár költő Augusztusban, Ludvík Jahn nyomában címmel közölhetett novellát a Magyarországon nem létezővé tett Kunderáról és művéről, anélkül, hogy ebből irodalompolitikai botrány kerekedett volna. Valahogy elkerülhette a cenzorok figyelmét, pedig Nagy Gáspárt már az 1970-es évek óta megfigyelték. A Tréfa szamizdatban is napvilágot látott 1987-ben, a Demszky Gábor nevével fémjelzett AB Független Kiadó gondozásában.
A kiállításhoz kapcsolódóan Beck András szerkesztésében könyv is megjelent. A Raktárkészlet című kötetben a szerző írásai mellett Bán Zoltán András esszéjét lehet olvasni, valamint tizenegyen vallanak személyes élményeikről a Tréfa, valamint 1968 és az 1980-as évek kapcsán. Bojtár Endre írása, Nagy Gáspár novellája is a kötetbe került, amely Neowatt sorozat első könyveként jelent meg.
Info:
Beck András: Raktárkészlet
szeptember 7-ig
ISBN könyv+galéria
