2015 októberében egy fiatal helyi tűzoltó, Dirk Denkhaus és az egyik barátja a németországi Altenában betört az egyik menekültszállásra, gázolajjal locsolta körül a padlást, és felgyújtotta az épületet - kezdi a 444.hu a New York Times nyomán haladó cikkét a közösségi oldalak által kreált személyes "vélemény-buborékok" pusztító hatásairól.
Denkhaus esete megdöbbentő volt: a kisváros lakosságának túlnyomó többsége támogatta a befogadást. 2015 őszére több szíriai és afganisztáni család élt a városban, és sem rájuk nem volt panasz, sem arra, ahogyan a helyiek bántak velük. Ám a virtuális térben egész más volt a helyzet. A gyújtogatás ügyében eljáró nyomozók is feltárták, hogy a tűzoltó 2015-ben a Facebook-on sodródott bele fokozatosan a bevándorlóellenességbe - írja a portál. Az egyébként csöndes, visszahúzódó férfi elzárta magát az online világban, egyre több bevándorlóellenes tartalmat osztott meg, barátainak is egyre több hitleres mémet küldött, majd egy idő után szinte semmi más témája nem maradt online a bevándorlógyűlölet mellett.
A Warwick Egyetem kutatói pont erről szerettek volna többet megtudni. Egy tanulmányban összegyűjtötték a két év alatt elkövetett, összesen 3335 bevándorlóellenes bűncselekményt Németországban, és megnézték, mi növeli leginkább az ilyen bűncselekmények valószínűségét. Szűrtek vagyoni helyzetre, politikai irányultságra, életkorra, újságeladásokra, internethasználatra, a környéken befogadott menekültek számára és arányára, a menekültellenes tüntetések számára, de még az adott környéken korábban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények számára is.
De más kutatás is felhívta már a figyelmet arra, hogy a közösségi média durván torzíthatja a felhasználók valóságészlelését. A Facebook algoritmusának például közel sem az elfogulatlan tájékoztatás a célja, hanem hogy mindenki elé lehetőleg olyan tartalmakat rakjon, ami a képernyő előtt tartja őt. Így nagyon sok felhasználó elé eleve csak olyan tartalom kerül, amiben az övével egyező vélemények szerepelnek, és csak olyan híreket lát a hírfolyamban, amik megerősítik a világról korábban alkotott képét. A Facebook egyébként állítja, hogy már megváltoztatta hírfolyamjának algoritmusát, hogy hátráltassa az ilyen vélemény-buborékok kialakulását - ám mint hogy az algoritmus működése nem nyilvános, ezt leellenőrizni nem lehet.
