Újabb kifejezéssel bővülhet a magyar politikai kommunikáció: egy LMP-s politikus ugyanis arról beszélt: a „Schiffer nélküli schifferisták” miatt került története egyik legmélyebb válságába a zöld párt, aminek legújabb jele az volt, hogy az etikai bizottság döntései miatti tiltakozásul Szél Bernadett társelnök minden pártbeli posztjáról lemondott. A távozó politikus a Magyar Hangnak adott interjúban arról beszélt, az etikai bizottság olyanokat zárt ki, tiltott el (mint őt magát is) évekre párttisztségek viselésétől, akik aktívan részt vettek a tavaszi választási kampányban. Az alapszabály szerinte ellehetetlenítette a működést, mert a korábbi, az élet által felülírt határozatok gyors megváltoztatására a bázisdemokratikus működés miatt nem volt lehetőség.
Erre a párt egyik vezető politikusa továbbra sem lát esélyt, az alapszabály szerint ugyanis a szervezeti és működési szabályzatot csak 75 százalékos többséggel lehet módosítani, így pedig szerinte soha nem fog összejönni a megfelelő szavazati arány. A „Schiffer nélküli schifferisták” valószínűleg ragaszkodni fognak a fennálló status quo megőrzéséhez - mondta. (Az egészben a legironikusabb, hogy ezt az alapszabályt korábban már maga a pártalapító is felülvizsgálta volna - legalábbis erről beszélt a politikából 2016 májusában kiszálló Schiffer András a 2014-es választások előtt.)
Szél Bernadett lemondásával Keresztes László Lóránt maradt a párt egyetlen vezetője, bár Demeter Márta megválasztását sokan biztosra veszik. Keresztes a Népszavának nyilatkozva beszélt arról, hogy az ellenzék számra az egyetlen valós politikai innovációt a „XI. századi pártok”, a Jobbik, a Momentum és az LMP összefogása jelenti, első körben a 2019-es európai parlamenti választásokon. - Öt éve nagyon rezgett a léc, hogy megkapjuk-e egyáltalán az öt százalékot, most még egyszer ilyen helyzetet nem engedhetünk meg magunknak. Kell ez az együttműködés - mondta egy belső ember. Egy másik LMP-s ugyanakkor arról beszélt, hogy „a teljes ellenzék demoralizáló vereséget szenved majd a jelen állás alapján, így pedig az egész »Új Pólusra« épített stratégia bukik. Ennek ugyanis az lenne a lényege, hogy jövő tavasszal a Jobbikkal, Momentummal összefogva egyértelműen több szavazatot gyűjtünk, mint az MSZP és így ősszel ebből a pozícióból tárgyalhatunk majd velük”.
Szerinte egyébként a helyzet azért is bonyolult, mert – ezt külön megmérette a párt egy közvélemény-kutatóval – az idősebb LMP-szavazók egyértelműen a baloldal felé nyitnának, a fiatalok viszont éppen az Új Pólust látnák szívesen.
- Szél Bernadett döntését nagyon sajnáljuk. Az áprilisi választásokat követően a kongresszusunk nagy többséggel választotta őt társelnöknek, így a legitimációjához kétség sem férhetett. Ugyanakkor láttuk a lemondásához vezető okokat és folyamatokat, így megértjük őt. Természetesen a jövőben is nagyon számítunk a munkájára az LMP-ben - mondta a Népszavának Kanász-Nagy Máté.
Az LMP szóvivője szerint a párt alapszabályának hiányosságaival már korábban is tisztában voltak. - Ez az alapszabály valóban nem alkalmas arra, hogy egy kampányhelyzetben gyors döntések szülessenek, és az etikai eljárásokon is változtatni kellene, ezt már sokan felismerték, de tény, hogy ennek megváltoztatására éppen az alapszabályi kötöttségek miatt egyelőre nem volt lehetőség - tette hozzá Kanász-Nagy Máté. A Jobbikkal, Momentummal való lehetséges együttműködéssel kapcsolatban a szóvivő azt mondta, erre megvan a nyitottság a zöld pártban, de a részletekről még sokat kell tárgyalni a formális döntést pedig majd sz őszi kongresszus mondhatja ki.
A Jobbik-LMP összefogás témája lapunk információi szerint előkerült a Jobbik keddi elnökségi ülésén is, ám a párt vezetése nem hozott még végső döntést. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője korábban lapunknak azt mondta, a szövetségi politika kialakítása nem eseti, hanem hosszabb távú együttműködésről szól.
