A még mindig csupán 19 éves kézilabdázó körül zajlik az élet. Mióta tavaly nyáron visszatért a Ferencvároshoz, csapata egyik erőssége volt a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában is, decemberben megjárta a felnőtt vb-t a nemzeti csapattal, júliusban pedig a gárda vezéregyéniségeként világbajnoki címhez segítette a junior válogatottat. Mindeközben a pályán kívül is fontos feladatai voltak, egy-egy mérkőzés és az edzések mellett ugyanis a tavasszal leérettségizett.
Az átlag végzősök a vizsgákat követően fesztiválról fesztiválra járnak vagy munka mellett lazítanak a továbbtanulás előtt, ön viszont a nyár nagyját is a pályán töltötte: világbajnok lett a junior válogatott tagjaként, a Ferencvárossal pedig ezekben a napokban is a következő idényre készül. Pihenésre is jutott ideje?
Igen, a világbajnokság után kaptam egy hetet, amikor csak arra koncentráltam, hogy kipihenjem magam. Akkor semmi mással nem foglalkoztam, kizártam a kézilabdát, sokat strandoltam például. Számomra egyébként a vb is egyfajta feltöltődés volt: bár nehéz meccseink voltak, nem éreztem kimerültséget utána, hiszen fokozatosan odafigyeltek rá, hogy ne fáradjunk ki. A győzelem mentálisan is sokat adott nekünk.
Egy kölcsönjátékosként eltöltött szezon után tavaly nyáron tért vissza a Ferencvároshoz, teljesítménye alapján a magyar női kézilabdázás nagy reménységeként tartják számon. Hogy érzi, miben fejlődött a legtöbbet az utóbbi egy évben?
Az MTK-ban jobbátlövőként játszottam, míg a Fradiban balátlövőként kapok lehetőséget, így volt mit csiszolni a játékomon, de már az MTK-nál kölcsönben eltöltött év alatt is sokat tanultam, hiszen belekóstolhattam az NB I-be. Úgy érzem, el tudtam hozni mindazt a Fradihoz, amit ott tanultam. Gyorsaságban nagyon sokat fejlődtem, de ugyanez igaz az átlövéseimre és a védekezésre is.
A hazai dicséretek mellett gyakran kivívja a nemzetközi szaksajtó elismerését is – mit jelent mindez egy 19 éves kézilabdázó számára, mennyire figyel oda a visszajelzésekre?
Az ilyesmivel egyáltalán nem szoktam foglalkozni. Persze, a szezon során folyamatosan érzékeltem, hogy egyre több figyelem irányul rám, de megvoltak a feladataim is, ezért nem igazán jutott időm arra, hogy kövessem a visszajelzéseket, gyakran észre sem vettem őket. A jövőben sem szeretnék erre túlzottan nagy figyelmet fordítani, hiszen lehet, hogy rosszul jönnék ki belőle, ha túlgondolnám a dolgokat.
Az új idényben mindenesetre már nem kell bemutatni az ellenfeleknek – számít rá, hogy jobban odafigyelnek önre a pályán?
Igen, már a junior-világbajnokságon is tapasztaltam, hogy jobban odafigyelnek rám az ellenfelek, mint a többiekre. Ilyenkor természetesen az edzőimtől is kapok instrukciókat, közösen az ilyen helyzeteket is meg tudni oldani.
Átalakult, ám a felkészülés egyik fontos állomásaként a hazai rendezésű Elek Gyula-Rail Cargo Hungaria Nemzetközi Kézilabda Kupát megnyerte az FTC. Hetekkel az idényrajt előtt hogy érzi, milyen szezon várhat a Ferencvárosra?
Nagyon pozitív vagyok. Fiatalok vagyunk, sokat dolgozunk a sikerekért, úgy érzem, nem állíthatnak meg minket! Most még kicsit fáradtak vagyunk, de ez a felkészülés ezen szakaszában természetes, biztos vagyok benne, hogy a szezonkezdésre jó formában leszünk.
