Néhány nap, és megnyílik Dél-Franciaországban a világ első elefánt menhelye.
Csak a kiválasztott színhely a francia föld, mert a kezdeményezés érdeme a dánoké. Pontosabban a dán állatbarátoké. „Nyugdíjas” cirkuszi művészek lesznek a befogadottak, akik közül sokan rabságban töltöttek keserves évtizedeket, vadászok ejtették fogságba őket, és eladták még kegyetlenebb cirkusz tulajdonosoknak, a mit sem sejtő közönség pedig jól szórakozott a láttukon.
A dán állatvédők már kevésbé. Ötvenezren szervezkedtek, ostromolták a koppenhágai kormányt, hogy vessen véget ennek a kínzásnak, a nagyon sokszor ütlegeléssel párosuló kegyetlenségnek. A mozgalomhoz hamarosan tizennégy európai ország csatlakozott: betiltották elefántok felléptetését a cirkuszokban. Az eredmény akár örvendetes is lehetne, ha nem volna vigasztalanul szerény. Még mindig száznál is több állat, köztük jó néhány elefántborjú marad a kínzók áldozata, bohóckodniuk kell, hogy a cirkusztulajdonosok gyarapíthassák jövedelmüket.
Az első „nyugdíjas menhelyet” hetven angol hold kiterjedésűre tervezik, ahol az áldozatok mentesülhetnek az úgynevezett szórakoztatóipar borzalmaitól, úgy élhetnek, ahogyan a természeti szokások megkívánják. De sajnos még csupán a kivételezettek. A fönntartási költségekre eddig 150 000 eurót szántak, ami nem túlságosan nagylelkű ajánlat, de legalább figyelemreméltó.
Az alapszabály az állatok biztonsága. A létesítményeken belül és környezetükben kamerák óvják őket minden pillanatukban. Az elképzelések szerint 2020-ig tovább bővítik a menhelyet, hogy még öt kiszabaduló elefánt befogadására alkalmas legyen. A látogatók, mert rájuk is számítanak, megfigyelhetik, hogy a gondozottak úgy élhetnek majd, korlátozások nélkül, ahogyan azt a természetben megszokták - vagy megszokhatták volna. A cirkuszosokat - már akikben van erre szándék és jóindulat - fölkérik, hogy támogassák a folytatást, a fölszabadítást.
Bármilyen furcsának látszik is, az eseménynek nagyobb a visszhangja, mint várni lehetett. A hír nem sikkadt el nyomtanul. Politikai megnyilatkozások is kísérték, mint amilyen az egyik kezdeményezőé, a World Animal Protection nemzetközi állatvédő szervezetet vezető Steve McIvoré volt, aki kijelentette, hogy célja elérni: a vadonélő állatokat ezentúl tilos legyen cirkuszi mutatványosokként szenvedtetni. A menhely teljes mértékben nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az eddigi áldozatok olyan életet élhessenek, amilyen kijár nekik. A tény, hogy Dánia véget vet Európában a megszokott módszernek, akár győzelemnek is tekinthető, talán a kezdetét jelentheti e „fönséges teremtmények” megbecsülésének. Tony Verhulst, az európai elefánt-menedék egyik alapítója mindenesetre örömének adott hangot a biztató kezdet láttán.