Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is.
Ez utóbbi projekt lényege, hogy az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatti csővezetéken szállítanák Németországba. Erről a tervről a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy tisztán üzleti alapú, politikai vonatkozásokat nélkülöző beruházás. Merkel azonban, miután április elején tárgyalt a Berlinbe látogató Petro Porosenko ukrán elnökkel, már szükségesnek tartotta hangsúlyozni: olyasmi nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának semmilyen szerepe ne legyen az orosz gáz továbbításában.
Az orosz földgáz tranzitja stratégiai ügy, illetve Ukrajnának bevételi forrást jelent, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül nem lehetséges a beruházás megvalósítása – vélekedett a kancellár, és úgy fogalmazott, hogy ez nem csak gazdasági projekt, hanem politikai tényezőket is figyelembe kell venni.
Ukrajna csak akkor enyhítene az Északi Áramlat-2 ellenzésén, ha garanciát kapna arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába vezető csöveken továbbra is szállítanak majd orosz gázt, tehát nem marad el a tranzitbevétel.
Azt már kevésbé hangsúlyozzák Kijevben, hogy az Ukrajnán keresztül történő szállítással az ukránok bizonyos értelemben túszul ejthetik Európát, és erre volt is példa a korábbi években: ha az ukránok nem fizetnek rendesen a nekik szánt orosz gázért, akkor az oroszok elzárhatják az Európába irányuló vezetéket is, mondván, ha azt nem tennék, akkor az ukránok „megcsapolnák” a csövet.
Merkel és Putyin már Szocsiban is beszélt arról, hogy meg kellene őrizni bizonyos ukrán szerepet az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után is. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz azonban azóta sem tudott megállapodni egymással.
A problémát bonyolítja, hogy ha az Északi Áramlat-2 kiegészíteni és nem helyettesíteni fogja az ukrajnai transzfert, akkor az a gáz iránti európai kereslet nagymértékű növekedésre utal. Ha viszont így áll a helyzet, akkor miért nem az Egyesült Államoktól vesz Európa több cseppfolyósított gázt, miért az oroszokkal bővíti üzleti kapcsolatait, miközben Moszkvával szemben éppenséggel nyugati szankciókat kellene érvényesíteni, az agresszív ukrajnai fellépés miatt? - teszi fel a kérdést Donald Trump amerikai elnök az európai szövetségeseknek, elsősorban Angela Merkelnek.
Ami Ukrajnát illeti, a média nem nagyon lát bele a felek kártyáiba. Csak annyit tudni, hogy Merkel Szocsiban tett májusi látogatása után a kancellár Berlinben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akit egyébként előbb átmenetileg mentesíteni kellett azon tilalom hatálya alól, amelynek értelmében be sem léphetne az unió területére, az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepe miatt. Ma még nem tudni, hogy ez valamilyen elmozdulásra utal-e a patthelyzetből.
Szíriában a polgárháborút minden jel szerint átvészelő Bassár el-Aszad elnök és az ő rendszerét támogató Oroszország azt szeretné, ha mielőbb megkezdődhetne az ország újjáépítése. Putyin nyilván megpróbálja rávenni Merkelt arra, hogy oldják fel a damaszkuszi rezsimmel szemben elrendelt uniós szankciókat, az viszont nem világos, hogy cserébe mit ajánlhat fel a kancellárnak.
