Hallgatásba burkolódzott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) amikor a fővárosi E-jegyrendszer bevezetéséről érdeklődtünk. Nem csoda: tavaly ugyanis a BKK még azt ígérte, hogy egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer (amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek). Egy-két tesztpéldány felszerelését leszámítva azonban nyoma sincs a rendszer bevezetésének, sőt, információink szerint tovább csúszik a 2004 óta húzódó vállalkozás (akkor még 2006-os céldátumot mondtak). Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy „csak” egy évvel halasztják a projekt indítását, volt olyan forrásunk, aki belső, hivatalos iratokon 2020-as céldátumot látott.
Informátoraink azzal kapcsolatban is szkeptikusak voltak, hogy egyáltalán működhet-e a rendkívül bonyolultra és nehézkesre tervezett rendszer, sokak szerint ugyanis a RIGO problémái a nem átgondolt tervezésből adódtak. Az elképzelések egy rendkívül szerteágazó és bonyolult projektről szóltak: 2500 járműre – buszra, trolira, villamosra – tízezernél is több új érvényesítőkészüléket terveztek, a kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra pedig 530 eszközt telepítenének. A hatalmas utasforgalom és a kiterjedt járműállomány ellenére a rendszert úgy akarták felépíteni, hogy az okoskártyás beléptetők mellett személyi azonosítókkal – e-személyi – vagy éppen bankkártyával is használható legyen. Emiatt viszont óriási adatforgalom várható, ráadásul a rendszert összhangba kell hozni – a diák és nyugdíjas és egyéb kedvezmények miatt - a népességnyilvántartó adatbázisával, az e-személyigazolványok adatait tároló belügyi adatbázissal, a bankkártyák miatt pedig a pénzintézetek pénzügyi rendszerével is.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy kifejezetten rossz szerződést kötöttek a generálkivitelezőnek 2014-ben kiválasztott Scheidt&Bachmann céggel. A vállalat ugyan a legalacsonyabb árajánlatot adta – 28 milliárdért vállalták a rendszer kiépítését és ötéves üzemeltetést – ám a jellemzően hardvergyártó német cégnek nem volt érdemi referenciája egy ilyen komplex rendszer kiépítésére. Ráadásul a szerződés alapján a vállalat a szoftverintegráció kiépítése nélkül is kitáncolhat az ügyletből az e-jegyrendszer hardvereinek – a beléptetőkapuk, a kézi ellenőrző eszközök- leszállítása után, márpedig ez nehéz helyzetbe hozta a BKK-t.
A hardverek jó részét végül leszállította a cég, ám azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban, míg a közlekedési vállalat küzd a szoftverintegrációs feladatokkal.
A BKK élére kinevezett Dabóczi Kálmánnak sem sikerült kezelnie a helyzetet, ő is csak addig jutott, hogy másfél év hezitálás után újraterveztette az egészet. Ez ugyanakkor a fejlesztés drágulását eredményezte, így 2017-ben további 3 milliárd forint szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a projektre. Mindezek következtében - a 444.hu számításai szerint - összességében már 36,8 milliárd forintba kerül a fejlesztés.
Közben a 2015-ben felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel már ketyeg, pedig az még sok idő, mire az e-jegyes rendszer bevételt kezd termelni. A hitelből nagyjából hat milliárd forintot költött el a BKK. Úgy tudni, hogy a főváros most azért lobbizik a banknál, hogy egyelőre csak a kamatokat kelljen fizetni, ám a tényleges törlesztés csak akkor induljon el, ha a rendszer már termőre fordult, azaz az éves szinten 14 milliárdos jegyárbevétel elkezd befolyni a E-jegyrendszeren keresztül.
A csúszás következménye az is, hogy a BKK tavaly a budapesti úszóvébé előtt sürgősen saját online jegyrendszert terveztetett a T-Systems-szel, noha a RIGO-rendszer kínálatában is szerepelt volna az online jegy-és bérleteladás lehetővé tevő platform kiépítése. A tavaly nyáron, mindössze pár hónap alatt összeeszkábált, majd a vizes vébé előtt elindított rendszer végül elromlott: súlyos adatszivárgást tapasztaltak a rendszernél, több ezer vásárló adatai kerültek ki, ráadásul egy középiskolás is könnyedén át tudott jutni a biztonsági falakon. Később rövid időre újraindították a BKK online jegyárusítását, ám a szervert érő támadások miatt az év elején leállították a rendszert. Az ügynek végül az lett az egyetlen valódi következménye, hogy a BKK online rendszerét jelölték a BlackHat nevű IT nemzetközi biztonsági konferencián a biztonsági problémákat kezelő, legbénább céges reakciókra alapított citromdíjra.
