Vasárnap hosszú interjút közölt a távirati iroda a Magyar Állami Operaház főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel, aki egyebek mellett arra is kitért: időszerű lenne az Erkel Színház széleskörű felújítása, amely becslése szerint mintegy 30 milliárd forintba kerülne és két évbe telne.
A laikus olvasó erre felkaphatta a fejét: 2013-ban az épületet már egyszer felújították, ennyire rossz minőségű munkát végeztek volna? Erről nincs szó: a több mint százéves épületet egy 2012-es kormánydöntés értelmében csupán öt évre újították fel 1,7 milliárd forintból. Az ötéves ciklus idén novemberben jár le – hangsúlyozta Ókovács az interjúban, akit lapunk is keresett kérdéseivel, ám szabadságára hivatkozva nem állt rendelkezésre. Az MTI-nek adott interjúban viszont diszkréten hallgatott arról, hogy miután a kormány 2012-ben kiemelt jelentőségűnek nyilvánította az Erkel felújítását, végül az épület részleges felújításának a legolcsóbb terve mellett döntött. Létezett ugyanis egy 5,4 milliárd forintos, illetve egy 3,6 milliárd forintos terv is.
A Laki Épületszobrász Zrt. és a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda végül alig tíz hónapot kapott arra, hogy „játékra alkalmassá” tegye az épületet. Korszerűsítették a színpad műszaki berendezéseit, megújult az épület gépészeti rendszereinek jelentős része. Igaz, a rendszerek nagy részét csak javítani tudták, cserélni nem. Az auditórium rekonstrukciója során a kényelmi szempontok mellett arra is ügyeltek, hogy ne változzanak az Erkel Színház híresen jó akusztikai adottságai. A színházterem megújulásán túl látványos elem lett az épület kicserélt homlokzata, átépített főbejárata, a közönségforgalmi terek egyedi tervezésű burkolata. A spórolós „félmegoldás” ismeretében érdekes volt hallgatni a 2013. november 7-i megnyitón Orbán Viktor miniszterelnököt, aki arról beszélt: „a színházak, operaházak és koncerttermek a nemzeti kultúra templomai”.
Ókovács Szilveszter mostani interjújából (is) kiderül, hogy az Erkel újabb felújítása elsősorban a színpadot és a mögötte álló épületrészeket érintené – sok előadást azért nem tudnak játszani az Erkel Színházban, mert egyszerűen nem férnek el a színpadon. A teátrum színpadmélysége mindössze kilenc méter, alig harmada az Operaházénak. Mondhatni, ez a méret egy vidéki kultúrház léptékének felel meg. Kérdés azonban, hogy ha a színpadhoz hozzányúlnak, az mennyire változtathatja meg a terem hangzását. A 2013-as felújítás tehát több volt egy tisztasági festésnél, de kevesebb a szükséges rekonstrukciónál – az épületet korábban 56 éve, 1962-ben újították fel jelentősebben.
Az 1990-es években, ha az operaház főigazgatóit, Ütő Endrét, majd Szinetár Miklóst kérdezték az Erkel Színház épületéről, egybehangzóan állították: pocsék állapotban van. Ütő Endre főigazgatósága idején egy japán–angol vállalkozás elképzelése kapott majdnem zöld utat: az Erkelt lebontották volna, a szomszédjában szálloda, színház, mélygarázs és föld alatti bevásárlóközpont létesült volna. A döntéshozók azonban a 2000-es évek elejéig arról sem jutottak dűlőre: az Erkel függetlenedjen-e az Operaháztól, privatizálják-e, vagy maradjon továbbra is állami fenntartásban. Kérdés volt az is, hogy legyen-e népopera, musical színház, koncertterem, vagy pedig az új Nemzeti Színház otthona. Utóbbit leszámítva – hiszen a kérdés aktualitását vesztette – mindezek beleférnek Ókovács Szilveszter most ismertetett elképzeléseibe is.
Az Erkel Színház felújítására 2005 elején írtak ki PPP-konstrukciós – a köz- és magánszféra partnerségére építő – előpályázatot. A Mányi István Építészstúdió és a KÉSZ Kft. pályázata az épület teljes megújításából indult ki. A terv a színpadot, valamint a hozzá kapcsolódó épületrészeket visszabontásra és teljes újjáépítésre javasolta, a nézőteret illetően a színház fő építészeti elemei megmaradtak volna. A Dunasétány Kft. és a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda közös pályázata több koncepciót is felvázolt. Volt, amely az Erkel Színház általános felújítására vonatkozott, volt, amely részleges átépítést helyezett kilátásba, illetve teret kapott azon elképzelés is, amely a színház teljes lebontására és új épület felépítésére vonatkozott. Akkor – tizenhárom évvel ezelőtt – az Erkel-projektet 22,3 milliárd forint bekerülési értékre tervezték, ám az előpályázat végén nem hirdettek eredményt. Új Erkel Színház építéséről, vagyis a régi épület elbontásáról pedig 2008-ban és 2009-ben is született kormányhatározat. A bontás szükségességét többek között azzal indokolták, hogy az épület a statikája miatt nem korszerűsíthető. A Főber Zrt. akkori szakvéleményéből ez nem volt kiolvasható, az viszont igen: az épület állapotának konzerválását 4-5 milliárd, az Erkel korszerűsítése 15-16 milliárd, míg az Erkel bontásával – ám néhány műemléki elem megtartásával – járó új épület emeltetésének költségét 25-28 milliárd forintra becsülték.
