Törökország beleállt a kereskedelmi háborúba az Egyesült Államokkal. Ankara egy sor amerikai termékre kívánja emelni a kivetett importvámokat azt követően, hogy hétfőn életbe léptek Washington Törökországgal szembeni büntetőintézkedései, és megduplázták a török acélra kirótt importvámot.
Ankara az újabb intézkedéseket azt követően jelentette be, hogy Recep Tayyip Erdogan felszólította honfitársait az Egyesült Államokból származó elektronikai cégek bojkottjára, beleértve az Apple termékeit, azaz az iPhone-t. A Bloomberg számításai szerint a török intézkedések mintegy egymilliárd dollár bevételkiesést jelentenek az Egyesült Államok számára, s nagyjából ugyanekkora kár éri Ankarát az importvámok bejelentése miatt. Fuakt Oktay alelnök a Twitteren közölte, céljuk az volt, hogy „megfelelő választ” adjanak Washingtonnak.
Ami a törökök újabb intézkedéseit illeti, további 50 százalékos importvámmal sújtják az Egyesült Államokból származó rizst, 140 százalékos vámmal illetik a szesztermékeket, 120 százalékkal pedig a gépkocsikat. További emelések lesznek az amerikai kozmetikai, illetve dohányáru termékeknél, valamint néhány ételféleség esetében.
A török nemzeti valuta, a líra továbbra is mintha libikókán lenne. A legrosszabb időszakot túlélte, hiszen egy dollár már nem hét lírát ér, mint vasárnap vagy hétfőn, de a 6,3-6,4-es árfolyam sem megnyugtató, kivált a dollárban eladósodott cégek számára. Az mindenesetre okot adhat némi megnyugvásra, hogy a piacok szerda reggeli nyitása után a nemzeti valuta értékcsökkenése csak 0,7 százalékos volt. Az amerikai büntetőintézkedések bevezetése óta a líra értékének mintegy negyedét vesztette el (ez olyan, mintha 400 forintra drágulna egy euró). Donald Trump amerikai elnök azért döntött a büntetőintézkedések bevezetése mellett, mert Ankara nem hajlandó kiadni Washingtonnak az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. Azzal vádolják, hogy terroristákkal, pontosabban a 2016. július 15-én végrehajtott puccskísérlet kitervelésével vádolt, az amerikai Pennsylvaniában élő prédikátor híveivel állt kapcsolatban. Erdogan láthatóan nem hajlandó engedni az amerikaiaknak. Közölte, a török igazságszolgáltatás nem fog engedelmeskedni a tengerentúlról érkező felszólításoknak.
Csakhogy a török ellenintézkedések olyan spirált indítanak el, amellyel mindkét fél rosszul jár. Egy amerikai illetékes a New York Timesnak azt mondta: ha szerda éjfélig nem engedik el az amerikai lelkipásztort, akkor Törökországnak további szankciókra kell számítania, amelyek a nemzeti légitársaságot, a Turkish Airlinest is érinteni fogják. A kereskedelmi háborúból kibontakozó pénzügyi válság különösen érzékenyen érinti a török bankrendszert.
Közben Törökországban próbálják meggyőzni az embereket arról, hogy a líra igenis értékes pénznem, a dollár viszont nem az, ami a jelenlegi helyzetben azért meglehetősen merész megközelítés. A közösségi oldalakon is hamar elterjedt az a videofelvétel, amelyen egy török vállalkozó a nyilvánosság előtt égette el dollárjait. Nem tudni, valódi pénzről volt-e szó, de ha igen, akkor sem érhette nagyobb veszteség, mert csak egydollárosoktól szabadult meg. Yigit Bulit, Erdogan elnök egyik tanácsadója azzal kecsegtette honfitársait a kormánypárti Star című lapban, hogy azok, akik átváltják dollárjukat lírára, 12-48 hónap múlva nagyon jól járnak majd. A kormányzat ezzel lényegében beismerte, hogy a törökök nem követték tömegesen Erdogan korábbi felhívását, és nem szabadultak meg dollárjuktól, hogy lírát vegyenek.
Pedig az amerikai valuta elleni hangulatkeltés mindennapossá vált. Berat Albayrak gazdasági miniszter, Erdogan sógora azt közölte, hogy a dollár elvesztette hitelét. Szerinte a líra válsága kedvező folyamatokat indít el a török gazdaságban, mert rájöttek arra, hogy sokkal erősebb gazdasági struktúrát kell kialakítani. Kérdés, mennyire hangzik mindez meggyőzően Albayrak szájából, aki eddig inkább hamis ígéretekkel vétette észre magát.
Oroszország látványosan Törökország mellé állt az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi vitában, erről biztosította kedden Ankarában Szergej Lavrov külügyminiszter török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut. Törökország azt a benyomást próbálja kelteni, hogy az amerikai piacot képes pótolni az orosszal, de nyilvánvaló, hogy ez hiú ábránd. Moszkva ugyan szóban valóban a törökök mögé állt, Lavrov azonban semmiféle konkrét ígéretet nem tett vendéglátóinak. Tumur Ahmetov, az ankarai Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának munkatársa a Neue Zürcher Zeitungnak azt mondta, Oroszország nem áll készen arra, hogy szavait tettek kövessék. Moszkvának ugyanis nincs meg ehhez a kellő anyagi forrása. Ráadásul a líra válsága a török-orosz viszonyra is kihat. Törökország gázszükségleteinek felét fedezi az orosz piacról, ám az elszámolás dollárban zajlik. Ankara ezért akár úgy is dönthet, hogy késlelteti a tervezett gázvezeték, a Török Áramlat kiépítését.
Erdogan zsarolhatja ugyan a NATO-n keresztül Washingtont, mint azonban Ahmetov rámutat, Moszkvának sem áll érdekében, hogy Törökország elhagyja az észak-atlanti szövetséget. Éppen ellenkezőleg, az a célja, hogy Ankara által feszültséget keltsen a szervezeten belül.
