A támadásban végül senki nem sérült meg, az egyre népszerűtlenebb, országát egyre mélyebb válságba sodró és diktatórikus módszerekkel irányító Maduro politikai ellenfeleit vádolja a merénylettel, amely ismét felhívta a figyelmet arra: a drónok számos területen, így a hadviselésben is új kapukat nyitottak. Utóbbi nem újdonság, a pilóta nélküli repülőalkalmatosságokat az amerikai hadsereg fejlesztette ki, az első kísérleteket még a 20. század első felében végezték, bár azok az eszközök alig hasonlítottak a mai kicsi és könnyű szerkezetekre. Azóta viszont az egyik legfontosabb harci eszközzé váltak: az amerikaiak bevetettek páncéltörővel felszerelt drónokat Bosznia, Irak, Koszovó, Jemen és Afganisztán felett is - írja a Vasárnapi Hírek.
Több magas rangú tálib vezetőt is felfegyverzett drónnal iktattak ki az elmúlt években, legutóbb június közepén Mullah Fazlullah pakisztáni terrorista vezetőt, aki többek között a Malála Júszafzai Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista elleni egykori merényletet is megszervezte. A hadseregek mellett ma már a titkosszolgálatok is használják a drónokat a távoli célpontok kiiktatására, de a módszernek rengeteg a kritikusa. Az USA terroristaellenes támadásainak ugyanis sok, akár több ezer civil áldozata is lehetett, bár a pontos számok nem ismertek. Jelenleg még a hadászatban a legelterjedtebb a drónok használata, mert gyakorlatilag az ember fizikai jelenléte nélkül képesek küldetéseket teljesíteni – legyen szó felderítésről vagy akár konkrét célpontok megtámadásáról.
A kritikusok egyik fő érve is az, hogy a drónok használatával gyakorlatilag katonáik életének közvetlen kockáztatása nélkül viselhetnek hadat az országok, ez pedig konzerválhatja a háborús konfliktusokat, mert kevésbé érdekeltek a mihamarabbi lezárásban.
Fentről minden más
A dróntechnológia a média, filmipar és a fotográfia világában is hatalmas változásokat hozott. Elég csak a sporteseményekre gondolni: a repülő kamerák a 2014-es szocsi olimpián debütáltak a sí- és snowboardversenyek közvetítéseiben, korábban soha nem látott szemszögből bemutatva a sportolók produkcióit. Azóta a drónokat egyre több eseményen használják az operatőrök, nem mindig hiba nélkül: 2015-ben például Marcel Hirscher síelőt majdnem „agyonütötte” egy drón, amikor néhány centiméterrel mögötte csapódott a földhöz egy olaszországi szlalomversenyen.
Ugyanakkor a drónokkal készült felvételek és képek nem csak esztétikailag nyújtanak teljesen új élményt: az újságírók munkáját is sok szempontból megkönnyítették. Sokkal egyszerűbb például megbecsülni egy demonstráción vagy más rendezvényen a résztvevők számát a magasból, mint a tömeg közepén állva. De akár nagyobb leleplezéseket is lehet tenni a drónok segítségével – egy texasi amatőr fotós például a magasból készített felvételek segítségével leplezett le egy húsipari céget, amely illegálisan öntötte egy közeli folyóba a disznóvért, ez pedig az üzem bezárásához vezetett.
Ahová ember nem mehet
A pilóta nélküli szerkezetek nagy előnye, hogy elrepülhetnek olyan helyekre is, ahol egy ember életveszélyben lenne – a fukushimai atomkatasztrófa után a katonai drónok voltak az elsők, amelyek közeli képeken mutatták meg, milyen állapotban van a reaktor, ez pedig rengeteg nélkülözhetetlen információval szolgált a szakemberek számára. A területen ma is olyan erős a radioaktív sugárzás, hogy még évtizedekig biztosan nem költözhetnek vissza a környékre emberek. Ezt is drónok segítségével derítették ki a kutatók, akik speciális, a sugárzás mérésére alkalmas eszközöket fejlesztettek ki, amelyek GPS-jel hiányában is képesek lézerekkel navigálni az erőmű közelében. A legnagyobb gondot a radioaktív törmelék eltakarítása jelenti, ezért olyan drónokat is fejlesztenek, amelyek képesek bejutni a sérült reaktorokba, hogy „segítsenek” eltávolítani az ott maradt fűtőanyagot az érdemi munka nagy részét végző robotoknak.
A természeti katasztrófák esetében egyébként is nagyon jól jönnek a kis méretű repülő szerkezetek, amelyek segítségével a hatóságok képesek felmérni a károkat, és kideríteni, hogy hol van szükség a személyes beavatkozásra. Emellett a vulkánok megfigyelésénél, kitörések előrejelzésénél is remek szolgálatot tesznek, és a hurrikánok, tornádók belsejébe is bereptetik őket, hogy jobban megértsék a forgószelek működését.
A drónok kiválóan alkalmazhatóak csomagküldésre is – Kínában és az USA-ban már könnyen előfordulhat, hogy a kisebb súlyú, 1-2 kilogrammos pakkokkal, levelekkel vagy akár pizzával egy apró repülő száll le a megadott címen.
A természet szolgálatában
A környezetszennyezés elleni harcban is „részt vesznek” a drónok. Dél-Korea fővárosában, Szöulban például hatalmas probléma a légszennyezettség, a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban repülő kamerákat vetett be, hogy leleplezzék az illegális égetéseket és üzemeket, amelyek a megengedettnél több szén-dioxidot és szálló port eregetnek a levegőbe.
De a drónok nem csak a zsúfolt utcák, de a védelemre szoruló természeti területek felett is jó szolgálatot tesznek: a Természetvédelmi Világalap (WWF) Észak-Amerikában segítségükkel pásztázza a védett erdőket. A törvénytelen fakitermelések, szemétlerakók mellett a lombkorona állapotából az is kiderül, ha a fák valamilyen más okból „nem érzik jól magukat”. A természetvédők minden eddiginél pontosabb számításokat végezhetnek a védett területek nagyságáról vagy éppen csökkenésükről. De az afrikai orvvadászok orra alá is sok borsot törnek a WWF drónjai, amelyek jelenleg Dél-Afrikában, Malawiban, Zimbabwében és Botswanában próbálják megóvni az elefántpopulációt, orrszarvúkat, nagymacskákat és más, ma már ritkának számító állatokat.
A vadászok elleni harc mellett a tudósok drónokkal figyelik többek között a lazacokat, nyulakat, oroszlánfókákat is, hogy többet tudhassanak meg az állatok viselkedéséről, amelyet egy ember jelenléte biztosan befolyásolna. Ahogy egyre gyorsabbak, kisebbek, nagyobb hatótávolságúak, vagy ha éppen arra van szükség, egyre erősebbek lesznek a drónok, úgy bővül majd a feladatok köre, amit képesek lesznek ellátni.
