A hét elején alig 24 órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon, vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon -írja a HVG.
A lap értesülései szerint mindez akkor történt, amikor az egyetemeken általános szabadságolás, lényegében leállás van. Az Emmi-IM előterjesztés egyébként két módosítást vezet fel. Ezek közül az egyik a fizetős és nemfizetős képzés közötti határokat tisztázza, kidolgozottan, a második, a genderszakot betiltó azonban mindenféle háttéranyag, indoklás nélküli.
A módosítás két egyetemet érint Magyarországon, ilyen szakon ugyanis mesterképzés csak az ELTE-n, illetve a CEU-n van. Utóbbinál a rendelet a magyar diplomát adó képzésre vonatkozik, az amerikaira nyilvánvalóan nem. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben végső formát nyer és hivatalosssá válik a rendelet, úgy Magyarországon magyarul nem lehet részt venni ilyen képzésen, illetve magyar diplomát nem lehet szerezni a társadalmi nemek tudományából.
Az újság úgy tudja, a rendeletnek nem voltak előzményei, ráadásul akkreditált szakokról van szó, amelyeket egy tollvonással gyakorlatilag betiltanak. Az ELTE-n egyébként idén is vettek fel hallgatókat a mesterképzésre. A jogszabályok alapján ők, illetve azok, akik már hallgatók, befejezhetik a képzést, ám jövőre az egyetem a képzést már nem hirdetheti meg, ha a rendelet hatályba lép.
A gender studies képzés már jó ideje szálka a kormány szemében. Először a KDNP ifjúsági szervezetének elnöke írt nyílt levelet tavaly februárban az ELTE rektorának ebben a témában. Nacsa Lőrinc ebben a többi között azt fejtegette, hogy a képzés luxus, felesleges és romboló. Alig három héttel később Rétvári Bence, az Emmi államtitkára, az írásban feltett kérdések megválaszolásának felelőse egy felvetésre ugyancsak kifakadt a szakra.
Nemváltás helyett a társadalmi előítéletekről szól
Maga a genderkutatás egyébként nem a nemi identitás határának feszegetését jelenti, mint attól sokan tartanak a kormányoldalon, hanem a nemekkel járó társadalmi előítéletekkel és kimondott-kimondatlan elvárásokkal foglalkozik: olyan sztereotípiákkal, hogy a nők rosszabbul vezetnek, kevésbé objektív döntéseket hoznak, mint a férfiak, és amúgy is a konyhában vagy a gyerekek mellett a helyük - illetve, hogy a fiúknak mindig keménynek, győztesnek kell lennie, és nem mutathatják ki érzelmeiket.
Az ilyen sztereotípiák pedig meghatározzák a nem szerinti társadalmi pozíciót is: megmutatkoznak a nőknek adott alacsonyabb fizetésben, vagy akár Orbán Viktor macsó nyilatkozataiban. A miniszterelnök a Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet hazarendelését például azzal kommentálta, hogy nőügyekkel nem foglalkozik, nőnapon pedig a parlamenti étterem konyhájába ugrott le egy vázából kikapott virágcsokorral – ezzel is kifejezve , mit gondol a férfi-női munkamegosztásról.
