A terhességi toxémia (a preeclampsia) a várandós nők 5-8 százalékánál a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, amely súlyos, életveszélyes komplikációkkal (például máj- és vesekárosodás, tüdőödéma, agyvérzés, véralvadási zavarok) járhat.
A terhességek 70 százaléka, a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel és a kihordott terhességek 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyeztető súlyos szülészeti kórkép. Ez utóbbiak közé sorolják a praeeclampsiát, a HELLP-szindrómát, a méhen belüli sorvadást, valamint a spontán koraszülést is.
A terhességi toxémia egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia, amely az egész testre kiterjedő görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, ami agyvérzéshez és lepényleváláshoz, anyai és magzati halálhoz vezethet.
A praeeclampsiának többféle kiváltó oka van, amelyek a méhlepény patofiziológiás útvonalainak aktiválódásához vezetnek kora terhességben, de a jellegzetes klinikai tünetek kialakulását hosszú preklinikai periódus előzi meg. Mivel korábbi intenzív kutatások ellenére sem sikerült a praeeclampsia korai patofiziológiás útvonalait részletesen megismerni, hatékony korai diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség.
Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezetésével, hat ország kutatóinak együttműködésével a világon elsőként sikerült azonosítani a terhességi toxémia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat. Leírták a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait, modellezték a kórfolyamatok kialakulását.
Megállapították, hogy praeeclampsiában a méhlepény kórfolyamatai már nagyon korán, az első trimeszterben kezdődnek. Felismerték, hogy a korai, preklinikai kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben a kora terhességben már fennálló szisztémás gyulladásnak is. Molekuláris adataikból levonható fontos következtetés volt az is, hogy az anya és a magzat érintettsége a praeeclampsia méhlepényi kórfolyamataiban független egymástól.
A tanulmányból szabadalmak is keletkeztek, amelyek ipari hasznosítása hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethet. A kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályzási hálózatainak leírása, valamint a gyógyszerhatáspontok azonosítása pedig terápiás eljárások fejlesztését segítheti elő - olvasható az MTA honlapján.
