Ha nincs tünet, nincs baj
Gyakori tévhit, hogy azt gondoljuk, ha nincs tünet, nem kell gyanakodni. A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutinvizsgálatnál derül ki: magasak az értékek. Sokan még a tüneteket – fejfájás, tompa, lehajláskor fokozódó fájdalom a tarkóban, a halántékban, romló koncentráció, egyensúlyérzék és látás, verejtékezés, -, sem veszik komolyan, pedig a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás.
Szívbeteg csak idős ember lehet
A fiatal kor nem zárja ki a betegséget, sőt egyre több a fiatal szívbeteg. Az életmódunk tele van rizikófaktorokkal, azok a legveszélyeztetettebbek, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak az erekben olyan plakkok, amelyek az érszűkülethez vezethetnek.
Elkerülhetetlen az öröklődés
Bár a genetikai hajlam öröklődik, a megbetegedés esélyét lehet csökkenteni. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll és szükség esetén kezelés, valamint az életmód megváltoztatása – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Nem függ össze a cukorbetegséggel
A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, illetve ha a cukorbetegséget nem kezelik.
A koleszterinszintet 40-50 éves kortól érdemes ellenőriztetni
Az ajánlások szerint 20 éves kortól öt, 30 éves kortól legalább évente kell megmérni a koleszterin szintjét. Érdemes azoknak a fiataloknak évente ellenőriztetni magukat, akiknek családjában szív- és érrendszeri beteg van, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.
A túl gyors szívverés „csak” a stressz jele
A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem kell miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet viszont feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
Szívbetegséggel nem lehet sportolni
Ez annyira nem igaz, hogy egy jól felépített életmód- és mozgásprogrammal még szívinfarktus után is sokkal jobbak a hosszú távú esélyek, mint az inaktívoknak. A biztonságos, hatékonyan egészséges életmód kidolgozásához érdemes szakember segítségét kérni – mondta a szakorvos.
