Eléggé egyértelműen üzent a kormány a Magyar Nemzet jövőjével kapcsolatban: miután a HVG megírta, hogy augusztus 25-én, az alapítás 80. évfordulóján éleszthetik fel az időközben újra kormányközelivé tett lapot, Harrach Péter is ez a dátumot említette az atv.hu-nak nyilatkozva.
A kereszténydemokrata politikus méltányos és igazságos lenne, ha ekkor indítanák újra az újságot.
- mondta portálnak, megfogalmazásával mintegy nyilvánvalóvá téve a kormányzati befolyást; igaz, szerinte szerint az újranyitott lap "a szellemisége" miatt áll közel majd a kabinethez.
Harrach hozzátette, neki érzelmi kötődése is volt az újsághoz, hiszen Barankovics István az egykori Magyar Nemzet felelős szerkesztője volt, és a hírlapíró volt a KDNP-előd Demokrata Néppárt főtitkára is.
Mint mondta, mindig is olvasta a lapot a rendszerváltás előtt is, utána is, a G-nap után viszont csak néha belelapozott; úgy vélte , hogy ekkora már a Magyar Nemzet elvesztette polgári-jobboldali irányultságát, mert „a tulajdonosi akarat olyan erős volt, hogy a lap készítőinek a személyes szabadsága is sérelmet szenvedett, mert ezt az akaratot ki kellett szolgálni", és „a lap irányultsága is megváltozott.”
Valójában lap készítőinek jó része önszántából távozott a G-nap után, a megmaradó munkatársak és a később csatlakozó szerzők pedig kormánykritikus, de polgári értékrendű lapot szerkesztettek-írtak a következő három évben is.
Harrach Péter azt ugyanakkor visszautasította, hogy azért beszél a polgári-konzervatív szellemi irányvonal megváltozásáról, mert a Magyar Nemzet keményen kormánykritikus lett. Szerinte az sem mond ennek ellent, hogy a Magyar Nemzetben a Simicska-Orbán végleges szakítás után is rendre megjelent a nemzeti-konzervatív oldalhoz sorolt szerzők, nyilatkozók véleménye, mások mellett például korábbi jobboldali kormánytagoké, Chikán Attiláé, Jeszenszky Gézáé, Bod Péter Ákosé. „Az a konzervatív kereszténydemokrata szellemiség már nem úgy érvényesült, elég csak a kampányra gondolni.”
A politikus a portál további kérdéseire, például, hogy kinek a felelőssége, hogy a Magyar Nemzetet a választások után bezárták - a Magyar Nemzet alapító Pethő Sándor unokája, Pethő Tibor azt írta a legutolsó kiadásban, hogy a lapot csak kétszer sikerült hosszabb időre elhallgattatni, először 1944 márciusában, a németek, majd ’56 novemberében az oroszok bevonulásakor, és a választások után -, azt válaszolta: „a lap volt tulajdonosáé. Minden az ő felelőssége".
