Szeptember 27-e. Jegyezzük meg ezt a dátumot, mert minden bizonnyal rekord: négy magyar filmnek lesz ezen a napon lesz a hivatalos premierje. Talán arra sem volt példa korábban, hogy szeptemberben hat magyar film debütáljon, és az is abszurd, hogy négy hónap alatt tizenhét új magyar filmet indítsanak el a mozikban. Minden forgalmazó, a saját portékájától függetlenül elismeri: ez senkinek nem jó. Különösen, hogy a bemutatandó művek között van többmilliárdos büdzsével készülő szuperprodukció (mint a Nemes Jeles László rendezte, nemsokára a Velencei filmfesztiválon a világ elé lépő Napszállta), néhány tízmillió forintból készült, fesztiválokat megjárt elsőfilm (mint a Szilágyi Zsófia rendezte Egy nap) és az állami támogatástól független produkció (mint Kasvinszki Attila Paraziták a paradicsomban-ja) egyaránt. Borítékolható, hogy a nagyobb volumenű alkotások eltiporják majd a kisebbeket. Ez különösen szürreális tekintetve, hogy magyar filmet utoljára áprilisban mutattak be: Bogdán Árpád Genezisét. A magyar filmesek és forgalmazók szemel láthatóan rettegnek a nyártól.
Az igazi kérdés azonban, hogy egyáltalán hogyan fér majd el az ősszel ennyi film a mozikban, van-e erre kapacitás a hazai piacon. Buda Andrea, a piacvezető multiplex hálózat, a Cinema City marketing és PR igazgatója azt mondja: kiemelten támogatják a magyar filmművészetet, így minden olyan filmet igyekeznek felvenni a műsorba, amelyet a forgalmazó kiajánl nekik. Persze, a kisebb közönséget vonzó produkciók csak a soktermes filmszínházakba férnek be, mint az Allee vagy az Aréna, senki ne várja a teljes kínálatot mondjuk a veszprémi plázában. Delikát, rétegközönséget érdeklő műveket is játszanak majd, de azokat különleges eseményként: egy-egy vetítéssel az alkotók jelenlétében, erre a szakember szerint könnyebben lehet közönséget toborozni. Buda Andrea hozzátette: a nagyobb osztást kapó Napszálltával is külön foglalkoznak, beüzemelik a régi 35mm-es vetítőket, mert eredeti celluloid kópiáról is vetítenek majd, de ezek is csak egyedi alkalmak, mert arra már nincs mód, hogy folyamatosan üzemeltessék az analóg vetítőket.
Kérdés azonban, mi lesz azokkal a művekkel, amelyek nem multiplex kompatibilisek. Ezeket elvileg az art-moziknak kell műsoron tartani. A helyzet azonban nem rózsás. A regisztrált art termek száma a 2018-as első negyedévi adatok alapján csupán hatvan (ráadásul ebből kettő jelenleg nem üzemel), amelyek harminckilenc moziban oszlanak el – tudtuk meg Bakos Edittől, az Országos Artmozi Szövetség elnökétől. Ha további részletekre vagyunk kíváncsiak, akkor kiderül, hogy Budapesten kilenc moziban huszonhárom terem (ebből kettő inaktív), vidéken pedig harminc moziban harminchét art terem található. Azaz a fővároson kívül főleg egytermes játszóhelyekről beszélhetünk, így nem nehéz elképzelni, hogy ha egy héten négy magyar film elérhető, hány alkotást felvenni a műsorára.
De tovább megyek: az art termek száma ezentúl folyamatosan csökken. Ahhoz, hogy egy moziterem art besorolású legyen, meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy Budapesten hatvan, vidéken ötven százalékban art besorolású filmet kell adnia. (A magyar alkotások automatikusan azok). Ezt pedig – az artmozik normatív támogatásának megszüntetése után, ami az Orbán kormány egyik nagy találmánya volt – egyre kevesebben vállalják. Egy abszurd példa: Herendi Gábor Kincsem című kalandfilmjét a mai napig többen nézik egy vidéki moziban, mint bármelyik frissen bemutatott művészfilmet. Tehát a forgalmazók sincsenek jó helyzetben, ennek ellenére egyre több alkotás kap magyar premiert.
Visszakanyarodhatunk tehát ahhoz a kérdéshez, hogy miért halmozzák a terjesztők a filmeket az őszi időszakra. Böszörményi Gábor, a Mozinet ügyvezetője például azt mondta lapunknak: kényszerhelyzetben volt, mivel a Napszállta nem készült el a Cannesi Filmfesztivál idejére, így nemsokára Velencében debütál, a Ruben Brandt, a gyűjtő pedig bekerült a Locarnói mustrára, tehát nem volt választása, nem tudta korábbi időpontban elindítani ezeket a műveket. Hozzátéve: nem csak a magyar filmek dömpingje a probléma, hanem, hogy késő ősszel és télen érkeznek majd az Oscar-esélyes külföldi alkotások, ami szintén szűkíti a vetítési lehetőségek számát. Azt már Donáth Péter, a terjesztési piacon viszonylag friss szereplő Elf Pictures képviselője mondja, hogy ők épp ezért alternatív helyszínekben is gondolkodnak, például a Nagyi projekt című díjnyertes dokumentumfilm forgalmazásakor.
Mivel a Magyar Nemzeti Filmalap vissza nem térítendő marketing támogatást nyújt a forgalmazóknak – legalábbis az általa támogatott produkciók esetében – megkerestük az intézményt, hogy reagáljanak a bőség zavara szituációra. „Egy film megjelenési dátumát a forgalmazó választja ki alaposan mérlegelve a megjelenési környezetet (az összes film, vagyis a magyar és külföldi filmek megjelenési dátumát), a film műfajának, várható célcsoportjának figyelembevételével. A Filmalap tanácsaival, ötleteivel segíti a forgalmazókat abban, hogy a legjobb időpontot kapja minden film. A film megjelenési időpontját befolyásolhatja egy már bejelentett vagy várható fesztiválszereplés is, aminek a promóciós értékét érdemes kihasználni a magyarországi bemutató dátum kitűzésekor. A Filmalap folyamatosan egyeztet a megjelenési dátumokról a forgalmazókkal, mint az adott film Támogatója. A megjelenés dátumáról a végleges döntést a tapasztalatai alapján a forgalmazó hozza meg.” – kaptuk a választ, melynek értelmében azt kell gondolnunk, hogy nincs nagy baj. Csak mi, nézők győzzük megnézni a magyar filmeket moziban.
