roma holokauszt emléknap;

- „Ezt is indokolt népirtásnak nevezni”

Nem önmagában a meggyilkoltak száma tesz egy rendszert gyűlöletessé, hanem az a tény, hogy ez akár egyetlen emberrel is megtörténhetett – hangzott el a roma holokauszt emléknapján rendezett újpesti konferencián.

„Ott már megásattak velük egy hosszú-hosszú mély árkot. Odaállították az asszonyokat is a szélére, a pólyás a kezükben, a piciny mellettük, fogta a ruhájukat. Irtózatos volt, mikor megláttam, hogyan lőtték le őket sorban. És ahogy a nyilasok lőtték le őket, estek bele az árokba, egy kisgyerek nem halt meg, akkor odamentek és rálőttek. Én nagyot sikítottam, akkor a nyilas azt mondta, melyik sikoltott? Melyik volt az? Gyerünk csak, ide vele! És akkor elszaladtam, szaladtam egész hazáig”– idézte fel a várpalotai Grábler-tónál történt borzalmakat Krakovszki Miklósné, az egyik szemtanú, aki a közelben megbújva látta a tömeges kivégzést.

1945 februárjában több mint száz cigányt öltek meg a Várpalota melletti Grábler-tavi akácosban. Mai tudásunk szerint ez volt Magyarországon a legnagyobb romák ellen elkövetett tömeggyilkosság – állapítja meg a témát feldolgozó könyv, amely Krakovszki Miklósné visszaemlékezését is közli.

Harmat József, a kötet szerzője is felszólalt a roma holokauszt évfordulóján, az újpesti városházán tartott konferencián. Harmat József szerint cigányok etnikai alapú kivégzésére semmiféle rendelet nem létezett, ez minden esetben egyes személyek (csendőrparancsnokok, nyilas vezetők) egyéni döntése volt. A kivégzések a kollektív bűnösség elve alapján történtek: ezt az is alátámasztja, hogy az áldozatok között gyermekek, csecsemők is voltak.

A cigányüldözések történetét a II. világháború után viszonylag későn, akkor is habozva közelítették meg egyes országokban a cigány értelmiségiek – mondta Karsai László történész. Amikor a cigány és nem cigány történészek érdeklődését felkeltette a téma, akkor már a zsidó holokauszt története elhomályosította azt. Ami semleges, ám fontos kutatási területnek tűnt Magyarországon az 1980-as évek elején, az mára Európa-, sőt világszerte rendkívül érzékeny, aktuálpolitikai felhangoktól sem mentes viták kereszttüzében álló, kényes kérdés lett.

A komoly kutatások ellenére összességében elmondható, hogy a nácik és szövetségeseik romapolitikája még napjainkig sem kellően tanulmányozott és feldolgozott téma. A szakirodalomban komoly viták folytak és folynak még a legalapvetőbb kérdésekről is – jelezte Karsai László.

A Horthy-korszakban nem volt intenzív cigányellenes propaganda, az emberek zöme egyszerűen nem törődött a cigányokkal – jelentette ki a történész. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 1944 októberében-novemberében Nyugat-Dunántúl egyes megyéiben nagyarányú cigány razziákat tartottak. Voltak járások, ahonnan az összes cigányt a komáromi Csillag erődbe vitték. Itt a munkaképes férfiakat és nőket kiválogatták, az öregeket, betegeket, kisgyerekes anyákat szabadon engedték.

A cigányüldözések áldozatainak számát -- munkaszolgálatra bevonultatottak, deportáltak és meggyilkoltak -- a roma holokausztról szóló 1992-es könyvében Karsai László még körülbelül ötezerre becsülte. Ma már úgy látja (és reméli), hogy körülbelül ezer és kétezer közöttre tehető azoknak a cigányoknak a száma, akiket Magyarországon vagy náci kényszermunkán, koncentrációs táborokban meggyilkoltak.

Karsai László tavaly elhunyt történész kollégáját, Sipos Pétert idézte:

"Ezt is indokolt népirtásnak nevezni. Nem önmagában az elhurcoltak és meggyilkoltak száma tesz egy rendszert gyűlöletessé, hanem maga az a tény, hogy ez akár egyetlen emberrel is megtörténhetett."

Karsai mélységesen egyetért a megállapítással.

Landauer Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézet munkatársa fontosnak tartja, hogy minden roma áldozatot név szerint azonosítsunk, és lehetőleg ismerjük meg a történetét. Kutatásai szerint a Dachauba elhurcoltak közül 1321 ember esetében valószínűsíthető, hogy Magyarországon született romáról van szó: 343-ról pedig biztosan lehet tudni, hogy sosem tért vissza.

Emlékrendezvények1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui haláltáborban néhány óra leforgása alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg. A Cigány Világszövetség 1972-es döntése óta ez a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Az évfordulón az Országos Roma Önkormányzatban és a IX. kerületi Nehru parton, a roma holokauszt emlékművénél is tartottak megemlékezést.

Meg kell szüntetni a két csatorna párhuzamos struktúráit az új tulajdonosoknak, ha hatékonyan akarják működtetni a rendszert.