Tudomány;Nagy-Britannia;terhesség;ikerpár;

Illusztráció: Shutterstock

- Két méhből születtek ikrei egy brit nőnek

Rendkívül ritka terhesség után születtek ikrei egy brit nőnek. Jennifer Ashwoodnak gyakorlatilag két méhe van, a gyerekek külön-külön fejlődtek bennük. Orvosok szerint egy ilyen várandósság ötszázmillióból egyszer fordul elő - írta az MTI.

Poppyt és Pirant a terhesség 34. hetében segítették világra császármetszéssel. Anyjuknak úgynevezett kétszarvú vagy szív alakú méhe van, a magzatok teljesen külön, saját magzatburokban és méhlepénnyel fejlődtek. A terhesség úgy jöhetett létre, hogy mindkét részbe jutott egy petesejt és mindkettő megtermékenyült. Elképzelhető, hogy ugyanakkor, de az is, hogy pár nap eltéréssel.

A 31 éves anya elmondta: rendkívül ritka, hogy valakinek gyakorlatilag két méhe legyen, de az még inkább, hogy mindkettőbe jusson petesejt és mindkettő megtermékenyüljön, majd külön-külön fejlődjön, szinte csoda. Jennifer Ashwood és tűzoltó férje decemberben tudta meg, hogy ikreket várnak. A nő méhének valamiféle rendellenességére januárban figyeltek fel, majd februárban derült ki, hogy kétszarvú méhe van, a gyerekek pedig külön fejlődnek a két szárnyban. 

A nők, akiknek - veleszületetten - ilyen méhük van, gond nélkül teherbe tudnak esni, némileg azonban magasabb náluk a vetélés kockázata, és általában egyszerre csak egy gyereket hordanak ki, nem kettőt.

Az Anglia délnyugati részén, Cornwallban élő szülőknek az ikrek előtt már volt egy nyolcéves kislányuk, Millie. A nő akkori terhességénél nem vették észre a ritka rendellenességet.

Az ikrek május 6-án jöttek világra, két hét múltán engedték ki őket a kórházból, mert besárgultak. Azóta mindketten jó egészségnek örvendenek, és Jennifer Ashwood elmondása szerint nővérük is kezd megbékélni azzal, hogy nem egy, hanem rögvest két kistestvére született. 

Világszerte eddig kevesebb mint száz hasonló terhességet jegyeztek fel.

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács támogatásával.