Ahogy - fáradtság okán - elvonult vakációzni Orbán Viktor, úgy felpörgött az állami vagyonőr, Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter szerdán megjelent harmadik – elsőt kiegészítő - rendeletében önmagát jelöli ki a legnagyobb állami cégek, így a Szerencsejáték Zrt., az MVM, a Volánbusz és térségi közlekedési központok, valamint az állami vízművek és hulladékkezelők tulajdonosi joggyakorlójává. Egyszersmind kap három céget az emberminisztérium, kettőt az innovációs és technológiai tárca – egyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól -, kettőt a külügyi és külgazdasági tárca, amely az Igazságügyi Minisztériumnak egyszersmind átadja az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig az amúgy is hozzá tartozó turisztikai ügynökség alá helyez öt idegenforgalmi társaságot.
Az Opten-adatbázis tanúsága szerint a harminc tételből 23 az állami társaságok feletti tulajdonosi jogok zömét eddig gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) került el, jórészt Bártfai-Mager Andreához. Az átrendeződés a tárca nélküli miniszter első rendeletéhez hasonlóan leginkább saját pozícióját erősíti, főképp az MNV ellenében.
Forrásaink megerősítették: mindez a vagy ötvenezermilliárdos állami vagyon feletti irányítás feszültségektől se mentes belső átalakításának része. A legfőbb cél az állami vállalatok tulajdonosi jogait – mondhatni az Antall-kormány óta – gyakorló MNV „kigyengítése”, majd megszüntetése. Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszter első rendeletében 123 állami vállalatból 70-et szintén az MNV-től vett el és adott át szakirányú állami feleknek. A rejtélyes történet itt bizonnyal nem ér véget: a kormány ugyanis néhány napja az állami szereplőkön túl bárkit kijelölhet az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlójává. Az ellenzék szerint ezzel a Fidesz-KDNP az állami vagyon irányítását baráti köröknek játssza át.
Forrásaink megerősítették azt az eredetileg a Magyar Hang által megszellőztetett értesülést is, miszerint hamarosan összeolvadhat az állam hagyományos energiacége, az MVM az NKM-mel. Ennek előszeleként távozik az MVM-től Zsuga János vezérigazgató és Csiba Péter elnök; helyükre pedig Kóbor György, az NKM elnök-vezérigazgatója lép hasonló beosztásban – értesült a Népszava számos független forrásból. A közel negyed évszázadig a Molnál dolgozó, három éve az MVM sorait erősítő Zsuga János tavaly év vége óta irányítja a csoportot. Az eltelt néhány hónap során új, ésszerűsítési célú stratégiát hirdetett és erre az évre már emelkedő nyereséget ígért. Belső hálózatuknak adott, lapunk által megszellőztetett interjújában munkakultúra-váltást sürgetett, tágabb látókörből tekintve pedig leszögezte, hogy "az MVM egy cég”.
Ama felvetésünkre, hogy hírek szerint csak az idén áprilisi választásokig kapott mandátumot, lapunknak adott tavaly decemberi interjújában Zsuga János a kérdést tulajdonosi hatáskörnek nevezve úgy fogalmazott: hosszú távra tervez. Közvetlenül a választások után értesülésünk szerint Zsuga Jánost az újraválasztott Fidesz-KDNP-rezsim biztosította a bizalmáról. Csiba Péter három éve elnök-vezérigazgatóként a még Simicska Lajoshoz köthető korábbi vezetőt váltotta és az elnöki széket a tavalyi vezérváltás után is megtartotta.
De a jelek szerint léteznek magasabb szintű szempontok is. Orbán Viktor többször utalt arra, hogy alapjaiban átszabná az állami vagyongazdálkodás kereteit. Ennek eddigi jelei szerint a legnagyobb vállalatok tulajdonosi jogait mostantól az MNV-től az elmúlt két év során pénzügyi, posta- és közműcégeket kormánybiztosként felügyelő Bártfai-Mager Andrea veszi át, de kisebb társaságokat kaphatnak hozzájuk szakmailag kötődő állami felek is. Ennek átrendeződése az Orbán-rezsim törésvonalaira, belső hatalmi átrendeződéseire utal.
Ebbe illeszkedik a hazai energiaszektor több éve zajló belső harca is. Lázár János öt éve, a lakossági ellátástól ódzkodó, Simicska-befolyású MVM ellenében kezdett a háztartások energiaszolgáltatását célzó NKM felépítésébe. Így – jogszabályokkal lenyomott árú – felvásárlások révén mára a teljes lakossági gázszolgáltatás, Észak-Dunántúl, Közép- és Dél-Magyarország gázrendszere, valamint utóbbi térség áramellátása és -hálózata is hozzájuk került. Ezalatt az NKM - kifejezetten a „hagyományos” MVM-Mol-lobbi nyomására - Lázár tárcájától elkerült az akkor még kormánybiztos Bártfai-Magerhez. Bár az MVM ezután meg is vette az NKM felét, a két cég között suba alatt változatlan feszültség volt érzékelhető, például a párhuzamos üzletágak miatt. A korábban az MVM-nél is megfordult Kóbor György irányítása alatt NKM lendületes, feltörekvő állami energiatársaságként mutatta fel magát. A jelek szerint ez meghallgatásra is talált.
Az MVM és az NKM egyesülésével hatalmas állami közművagyon jön létre: az MVM tavalyi eszközértéke 1523 milliárd - így például a Mavir nevű központi áramhálózat és a Paksi Atomerőmű -, az NKM-é 218 milliárd forint. Igaz, ez még így is alig közelíti a - csak negyedrészt állami - Mol 4 ezer milliárdját.
A tárca nélküli miniszter és az MVM lapunk érdeklődését nem méltatta válaszra, az NKM-től pedig annyit üzentek: ha lesz mondandójuk, jelzik.
