Az alkotmánybíróságon támadta meg Klaus Johannis román államfő azt a parlament által elfogadott új közigazgatási törvénykönyvet, amely többek között a kisebbségi jogok és anyanyelvhasználat tekintetében is kedvező lenne a romániai nemzeti kisebbségek számára. Az elnöki hivatal honlapján is közzétett indoklás szerint a jogszabály tartalma több helyen alkotmányba ütközik, ugyanakkor az elfogadás módja is alkotmányellenes. (E téren az államfő azt kifogásolja, hogy a két ház által elfogadott változat között különbségek vannak, illetve, hogy egyes passzusok az eredeti tervezetben nem voltak benne. Ezek a parlamenti vita során beiktatott módosító javaslatok eredményeként kerültek a törvénybe.)
Az elnöki aláírásra július 11-én beterjesztett közigazgatási törvénykönyv alapján változna a helyhatóságok jogköre és a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó előírások is. Románia német nemzetiségű elnöke azonban megtámadta mind a három módosítást, amelyet az RMDSZ javaslatai közül fogadott el a törvényhozás, de két olyan, anyanyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezést is, amely a jelenlegi közigazgatási törvényben is szerepel. Nagyszeben egykori polgármestere, aki mielőtt a Nemzeti Liberális Párt elnöke, majd Románia államfője lett volna a Romániai Német Demokrata Fórum elnökeként politizált és ebben a minőségében nyerte el polgármesteri tisztségét is, alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.
Klaus Johannis abból indul ki, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” és például azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni. Johannis indoklása szerint azért alkotmányellenes ez a passzus, mert az alkotmány "jelentős kisebbségi számarány" – ez jelenleg 20 százalék - esetén garantálja az anyanyelv-használati jogot, az új törvénykönyv viszont ez alatt is lehetővé tenné azt, ha arról önkormányzati határozat születik. És bár a törvénymódosítás egyik elsődleges célja a decentralizáció elősegítése, az államfő ezt nem tartja megengedhetőnek, úgy véli, hogy ez „kiváltságos” helyzetbe hozná az adott településen lakó kisebbségieket.
Az elnök szerint az önkormányzati ülésen csak románul lehet beszélni, ami azt jelenti, hogy a színmagyar székelyföldi települések önkormányzati üléseinek is románul kell zajlania. Johannis diszkriminációra hivatkozva óvást emelt az ellen is, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatain az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Kifogásolja a közterek anyanyelvű feliratozását, valamint azt is, hogy törvény tiltsa meg a közigazgatási határok olyan módosítását, amely az etnikai arányok megváltoztatását eredményezné.
Az alkotmánybíróság október 3-án tárgyalja az elnöki óvást.
Az új közigazgatási törvény ellen már elfogadása másnapján alkotmányossági óvást emelt az ellenzék 50 törvényhozója. Ők is kifogásolják az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozását, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációt, a kisebbségi jogok megengedő értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket is. Az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírások egyharmada a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttól (PMP) származik. Orbán Viktor egykori barátjának pártja nem először folyamodik a magyarellenes uszítás eszközéhez, ezúttal is nyaltan magyarellenes kirohanásokkal támadta a balliberális kormánykoalíciót a közigazgatási törvénykönyv elfogadása miatt.
