Egyre nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve a világban nemcsak az energiahálózatok, hanem a nukleáris erőművek számítógépes rendszerei is. Az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) a napokban arra figyelmeztetett, hogy orosz hekkerek szivárogtak be az amerikai áramszolgáltatók rendszereibe, s minden jel arra vall, hogy a támadás továbbra is folyik. A Wall Street Journal számolt be arról, a számítógépes hálózatok felett próbálták meg átvenni az ellenőrzést.
Szakemberek már évekkel korábban megkondították a vészharangot. Figyelmeztettek arra, hogy az internetes hálózat sebezhetősége más szektorokat is érint. Nagy feltűnést keltett, amikor 2015-ben Törökországot súlyos áramkimaradás rázta meg. Az ország nagy része sötétségbe borult, köztük a két legnagyobb város, Ankara és Isztambul. Több órán át nem járt a metró, az üzletek jó része pedig nem tudott kinyitni. Máig nem teljesen világos, mi okozta a bajt, de a kibertámadás lehetősége is felmerült. Később aztán illetékesek azt közölték, semmi jel sem utal erre, igaz, nem is zárták ki teljesen.
Thomas Siebel, a számos okoshálózat szoftverét gyártó C3 Energy nevű cég igazgatója is arra mutatott rá az NTV török televíziónak adott interjújában, hogy a világon igen sok áramhálózatot veszélyeztethet kibertámadás. Úgy vélte, komoly gondot jelent, hogy a cégek nem költenek elég pénzt a biztonságra. Javier Vázquez Vidal spanyol szakértő szintén úgy látja, hogy a hálózatokat nem védik kellőképpen, ami miatt mind többet érhet támadás. Már egy három évvel ezelőtti konferencián is rámutatott arra, hogy számítógépes kalózok behatolhatnak az egyes áramszolgáltatók internetes rendszerébe, s jelentős áramkimaradásokat idézhetnek elő. Sőt, ellenőrzésük alá vonhatják a teljes rendszert, aminek a következményeit valóban nem lehet felmérni.
A CBS News egyik 2009-es riportjában azt állította, hogy két korábbi brazíliai áramkimaradás is kibertámadásra vezethető vissza, mivel a hálózat ellenőrző központjait bénították meg. 2007-ben Espirito Santóban két napig nem volt áram, ami 3 millió embernek okozott súlyos gondokat. Előte 2005-ben a Rio de Janeiro-i áramszünetet is internetes betolakodók okozták – állította a CBS. A hekkertámadás elméletét egyébként később cáfolta a brazil kormányzat arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték erre. A sors fintora, hogy néhány nappal a cáfolat után minden korábbinál nagyobb áramkimaradás sújtotta Brazíliát. Az országnak több mint a fele borult sötétségbe. Mintha valamiféle sci-fi filmbe csöppentek volna a brazilok. Leállt a metró, megálltak a liftek, nem működtek a közlekedési lámpák, és le kellett állítani az Itaipu gátat, a világ második legnagyobb vízi erőművét.
Brazíliát mindenesetre különösen fenyegeti a kiberterrorizmus. A hekkerek szervezett bűnözői csoportokkal állhatnak kapcsolatban, így a kiberbűnözés a pénzszerzés egyik fontos eszközévé vált. 2008 júniusában kiberkalózok behatoltak a brazil kormányzat egy internetes oldalára. Legalább 3000 alkalmazott egy napig nem tudott belépni a rendszerbe. Összesen 350 millió dolláros „váltságdíjat” követeltek. Végül enélkül is sikerült a kormányzatnak újra ellenőrzése alá vonnia a rendszert. A 2000-es évek végén több amerikai internetes oldalt is támadtak brazíliai bűnözők, köztük a Microsofthoz köthető honlapokat.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) többször is figyelmeztetett egy átfogó kibertámadás esetleges következményeire. Keith Alexander, az NSA 2014-ben, a megfigyelési botrány miatt távozott igazgatója még 2012-ben közölte, hogy az Anonymus hekkercsoport „a következő egy vagy két évben” részleges áramkimaradásokat okozhat egy kibertámadással. A Wall Street Journal megjegyezte: ennek megszervezése egyáltalán nem egyszerű feladat. Mivel az áramhálózat felépítése rendkívül bonyolult, ezért egy ilyen terrorakciónak csak korlátozott hatásai lennének. Chris Humphreys, az internetes biztonsággal foglalkozó The Anfield Group igazgatója viszont úgy vélte, mindennaposak lehetnek az energiaellátókkal szembeni támadások. „Rendkívül sérülékeny a hálózatunk” – közölte.
