Legalább 31 ember meghalt, és 40 megsebesült egy rendőrségi jármű elleni pokolgépes támadásban a nyugat-pakisztáni Kvettában a parlamenti választások napján, egy szavazó helyiség mellett. A kvettai előtt volt egy másik robbantás is, Szvábiban, ahol hárman haltak meg, és egy Larkanában, de ott nem volt halálos áldozat. Az Iszlám Állam terrorcsoport vállalta magára a kvettai merényletet, akárcsak a július 13-án elkövetett robbantást, amely minden idők leggyilkosabb kampánymerénylete volt a távol-keleti országban.
Múlt pénteken egy választási kampánygyűlésen ugyancsak Beludzsisztán tartományban, a Kvetta városhoz közeli Másztungban öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, és küldött a halálba 149 embert. A kampány utolsó hete alatt 176 áldozatot követelt a terror, a másztungi merénylet célpontja Sziraj Rajszani képviselő, az egykori tartományi főminiszter, Aszlam Rajszani öccse volt. (Pakisztán történelmének legvéresebb terrortámadása 2014-ben történt egy pesavari iskola ellen, 150 halálos áldozatot követelt.)
Beludzsisztán tartomány Iránnal és Afganisztánnal határos, az ország egyik legveszélyesebb régiója, ahol Afganisztánhoz hasonló állapotok uralkodnak. A körponti kormány ellen évek óta fegyveresen harcolnak a helyi tálibok, igencsak aktív az al-Kaida is hosszú ideje, és mára szntén tényezővé vált az Iszlám Állam. A terrorcsoportok egymással is vetélkednek, de mindhárom rendszeresen hajt végre merényleteket a tartomány többségi lakosságát alkotó síiták ellen.
A pakisztáni választást és helyzetet azért övezi világszerte kiemelt figyelem és aggodalom, mert megtörténhet, hogy a muzulmán atomhatalom élére egy olyan, a hadsereg által támogatott elnök kerül, aki nyíltan szimpatizál a szélsőséges mozgalmakkal. Pakisztánban ugyan parlamenti és elnökválasztásokat rendeznek, de a hadsereg kezében van az igazi hatalom. A hadsereg most viszont Imran Khan, egykori világbajnok krikettsztárt támogatja, aki nemcsak populista, hanem jó kapcsolatot ápol az iszlamista csoportokkal, mindenekelőtt a tálibokkal is.
A 207 milliós ország két legjelentősebb pártja az Imran Khan vezette Igazság Mozgalommal (PTI), valamint a Shehbaz Sarif vezette Muszlim Liga (PMLN). A két formáció nagyjából azonos erőt képvisel, és félő, hogy az fog nyerni, aki élvezi a hadsereg támogatását (előzetes eredmény csütörtök folyamán várható). A mérsékelt Muszlim Ligát azért vezeti Shehbaz Sarif, Pandzsáb, a legnépesebb tartomány kormányzója, mert öccsét, a volt miniszterelnök Navaz Sarifot – amint a párt és az érintettek nyíltan hangoztatják – megbuktatta a hadsereg. A 68 éves háromszoros exminiszterelnököt július 13-án letartóztatták, egy pakisztáni bíróság tíz év börtönbüntetésre ítélte korrupció vádjával. Azt kifogásolják, hogy bevallott jövedelméből nem telhetett volna négy londoni luxuslakásra. Korrupciós ügyeit a Panama akták szivárogtatták ki.
Pakisztánban is a politikai paletta átrendeződése zajlik. Az ország emblematikus, liberális vezetőit adó Bhutto család befolyása és támogatottsága visszaszorult, ezúttal már csak a harmadik helyre számíthat. A Bhuttók félreállításában is főszerepet játszott a hadsereg. Benazir Bhutto, az első nő, aki választás útján lett egy muszlim állam miniszterelnöke 2007 végén a legesélyesebb elnökjelöltként vált merénylet áldozatává egy választási gyűlésen. A történtek mögött Pervez Mussaraf tábornok államfőt sejtik. Korábban két bátyját is megölték, édesapját, Zulfikár Ali Bhuttót, aki volt az ország elnöke is és miniszterelnöke is, kivégezték. Jelenleg Benazir fia viszi tovább a családi örökséget.
