Az amerikai kongresszus költségvetéséből fenntartott Szabad Európa a múlt héten bejelentette, hogy Romániában és Bulgáriában újraindítja adását. Lapunk kérdésére, hogy vannak-e hasonló terveik Magyarországon is, a washingtoni külügyminisztérium mellett működő Műsorszóró Irányító Testület (Broadcasting Board of Governors, BBG) azt válaszolta: a Szabad Európa Rádióval és (a volt Szovjetunió utódállamaiba sugárzó Szabadság Rádióval) szoros együttműködésben rendszeresen áttekintik és értékelik a meglévő és a potenciális hallgatóság igényeit. A bolgár és a román nyelvű műsor újraindítását alapos konzultáció és jóváhagyási folyamat előzte meg. „Jelenleg nincs olyan döntés, amely a magyar szolgálat újraindításáról szólna” – áll a külföldre irányuló tájékoztatás amerikai médiahatóságának válaszában.
A BBG kitért arra, hogy a Szabad Európa valamint a Szabadság rádió küldetése a tisztességes és tárgyilagos hír- és információszolgáltatás, a szabadság és a demokrácia támogatása jegyében. Minden olyan változtatást, amely a tartalomszolgáltatás nyelveinek a listáját érinti, egyeztetnek az Egyesült Államok külügyminiszterével, és azt jóvá kell hagynia az amerikai kongresszusnak is. A magyar adást 1993-ban szüntették meg.
A román és a bolgár adás újraindításáról szóló döntést azokkal az aggodalmakkal indokolták, amelyek "a demokratikus eredmények visszafordítása, a jogállamiság elleni támadások miatt ébredtek ebben a két EU- és NATO-államban”.
„Mindkét országban kormányzati tisztségviselők, a civil társadalom képviselői és újságírók fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy a félretájékoztatás, a korrupció és a társadalom megosztottsága veszélybe sodorja a politikai rendszer alapjait” - hangsúlyozta a Szabad Európa Rádió múlt heti közleménye. (Lapunk megkereste a rádiót, ám a prágai központban csak annyit közöltek: most senki nem tud nyilatkozni.)
Az amerikai nagykövetség egyébként tavaly novemberben még azt ígérte, pályázati úton 700 ezer dollárral, mintegy 190 millió forinttal támogatják a vidéki, objektív sajtót. A pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni, ám végül arra jutottak, hogy inkább „más megközelítést alkalmaznak”. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés azonban még nincs.
