Az ír diszkont légitársaság spanyol, portugál, olasz és belga fedélzeti legénysége szerdán és csütörtökön munkabeszüntetést tart. Emiatt 2400 járatából összesen hatszázat törölnek. Ez napi szinten a fapados járatain utazó 430 ezer utas 12 százalékát (mintegy 50 ezer embert) érint majd. Három budapesti járat sem közlekedik majd. Két Brüsszel-Budapest járat is közöttük van, valamint érintett egy a Barcelonából menetrend szerint 19:25-kor érkező transzfer is csütörtökön.
A munkabeszüntetés hátterében elhúzódó bérvita áll: a cégnél már tavaly szakszervezeteket alapítottak, hogy a fizetésekről tárgyaljanak, de ezeket sokáig egyáltalán nem ismerte el a légitársaság vezetése. Míg nem tavaly télen, nem sokkal karácsony előtt – ami turisztikai szempontból csúcsidőszaknak számít – hirtelen elfogadták őket tárgyalópartnernek. A cél az volt, hogy a tárgyalásokkal elodázzák a munkabeszüntetéseket. Ekkor a pilótáknak sikerült béremelést kiharcolniuk.
A személyzet – elsősorban a légiutaskísérők – most a munkakörülményekre panaszkodik. Követelik, hogy szüntessék meg az olyan többletköltségeket, mint a víz- vagy élelmiszerfogyasztás kifizetését a járatokon, vagy az egyenruhák tisztíttatása. Sőt, azt is szeretnék, ha szolgálati idő alapú bérskálázást vezetnének be.
Emiatt a személyzet 34 pontból álló, a munkakörülményeiket javító követelést fogalmazott meg. Az Independent összefoglalója szerint viszont a Ryanair elzárkózik ezek teljesítésétől. Az általuk ismertetett adatok szerint a stewardesek évente 40 ezer eurót kereshetnek (ez csaknem 13 millió forint), évente 400 euró (130 ezer forint) támogatást adnak az egyenruha viseléséből adódó költségekre, valamint a dolgozóknak kényelmes a beosztásuk (öt munkanapos heteik után csak hármat kell dolgozniuk a következő héten), valamint biztosítják számukra a kötelező pihenőidőt. A cég vezetői egy elhúzódó sztrájk esetén elbocsátásokkal fenyegette meg a dolgozókat.
A Ryanair gazdaságos működésének kulcsa az volt sokáig, hogy a gazdasági válság alatt rengeteg légitársaság csődölt be vagy kezdett leépítésekbe. A felszabaduló munkaerőt pedig olcsón alkalmazták. Az elmúlt évek pénzügyi fellendülése révén most már több utas is megengedheti magának, hogy repülővel utazzon, ez a légiforgalom növekedését eredményezte, ami pedig odavezetett, hogy megnőtt az igény a képzett pilótákra, légi és földi kiszolgálószemélyzetre. A helyzet pedig abba az irányba mutat, hogy a munkaerő-hiány maga alá gyűri a piacot: például 2037-re a mainál félmillióval több pilótára lesz szükség. Viszont ez azzal jár, hogy a légitársaságok szinte vadásszák egymás munkatársait. A fizetési feltételek, munkakörülmények így valós alkualappá váltak.
