Szerda este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási ponthatárokat, mintegy 108 ezer jelentkező sorsa dől el. Az biztos, hogy a legnépszerűbb szakokra most sem lesz egyszerű állami ösztöndíjas képzésre bekerülni, egy adott képzés ponthatárát ugyanis a felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja: minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára.
Több népszerű szakon már előzetes központi ponthatárokat is meghatároztak, akik ezeket nem érték el, már tudhatják, hogy nem sikerült a felvételijük. Például a nemzetközi tanulmányok szak esetében a maximális 500-ból legalább 465, osztatlan jogászképzésen 460, kommunikáció és médiatudomány szakon 455 pontot kellett elérniük a jelentkezőknek ahhoz, hogy bekerüljenek. Az elmúlt években ugyan volt példa arra, hogy utólag változtattak a minimumpontszámokon, ám jobbára néhány ponttal tovább emelték azokat a jelentkezők száma és teljesítménye miatt.
Idén a legtöbben – mintegy 5800-an – a gazdálkodási és menedzsment szak állami ösztöndíjas képzéseit jelölték meg, itt az előzetes ponthatár jelenleg 428 pont. A második legnépszerűbb szak a mérnökinformatikus, a harmadik az ápolás és betegellátás. A legnépszerűbb felsőoktatási intézmények listájának első helyén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem.
Állami ösztöndíjas képzésekre mintegy 93 ezren szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 ezren jelölték meg elsőként. A jellemzően magas pontszámok miatt nagy a verseny az államilag támogatott helyekért, tavaly nagyjából ugyanennyi jelentkezőből csak 55 ezren tanulhattak tovább állami ösztöndíjas formában (14 ezerrel kevesebben, mint 2010-ben).
Tavaly összesen 72 ezer diákot vettek fel valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre – mintegy kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A 2010-2011-es években pedig még 98 ezer volt a felvettek száma. A csökkenésben nagy szerepe van a kormány felsőoktatás-politikájának – a forráselvonásnak, a szakmegszüntetéseknek, a férőhely szűkítéseknek – is. Az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga pedig még tovább szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők arányát.
