Ha Ausztria megveszi az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által a Fekete-tenger román szakaszán talált gázt, a hazai vezetékrendszer némi ráncfelvarrásra szorul, ha nem, az jelen állapotában is alkalmas a várható igények kielégítésére - derül ki a hazai hálózatot birtokló FGSZ tízéves fejlesztési tervének friss hatósági engedélyéből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) - a kormánykommunikációhoz képest némiképp meglepő módon - jelen állapotában se a bolgár-szerb-magyar „folyosót”, se a török-szlovák Eastringet nem támogatja.
Az FGSZ-nek rendszeres időközönként engedélyeztetnie kell 10 éves gázvezetékfejlesztési tervét. Az állam általában az engedély kiadása után veszi le a százmilliárdos vezetékköltségek súlyát a beruházók válláról és azt a tarifába építve a fogyasztókkal fizetteti meg. Habár ez a többletköltség a köbméterenként százforintos tarifán belül eltörpül, a környező gázirányok változásai miatt számos drága vezeték áll kihasználatlanul. A hazai rendszer a közel 80 millió köbméteres téli napi csúcsigény két és félszeresét is képes lenne kiszolgálni. Igaz, szakértők szerint a három évvel ezelőtti átadása óta üresen kongó magyar-szlovák vezeték is behozta az árát. Sokak szerint az engedélyeztetési folyamat inkább a tervek elfogadását, semmint megakadályozását segíti. A hazai gázigények az előző évtized közepi évi 15 milliárd köbméterről tízmilliárdra estek és – például az energiahatékonysági intézkedések függvényében – az újbóli kiugrás még kérdés.
Ennek tükrében szemléletbeli fordulatra utal, hogy bár a mostani hatósági engedély külön sorolja a jóváhagyott, a feltételesen elfogadott és a megtagadott elképzeléseket, hozzáértők szerint feltétel nélkül valójában egyik elképzelést se támogatja. Eszerint minden attól függ, hogy az ExxonMobil és az OMV a Fekete-tenger román szakaszán talált gázának jelentős részét Ausztria felé értékesíti-e. Ebből ugyanis Magyarország is komoly szállítási bevételre tehet szert. Igaz, a hatóság ebben az esetben is csak kisebb beruházásokat ítél elengedhetetlennek. Egy több mint kétszázmilliárdos költségű, közvetlen osztrák irányú cső ugyanis nem érné meg. Szlovákia felé viszont a hálózat szinte készen áll. Illetve furamód csak az ettől viszonylag távol eső Kozármisleny-Kaposvár-szakasz megvalósítását tartják szükségesnek.
Sajátos a Vecsés és Városföld között javasolt, több tízmilliárdos költségűre becsült összeköttetés is. Ez a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó, Magyar Gáz Tranzit nevű magyar-szlovák vezetéket kötné össze a Mol-tulajdonú FGSZ-ével. Miközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az év elején a román szállítások megkönnyítése érdekében bejelentette eme kiemelt beruházás megvalósítását, a MEKH csak más megoldás híján ad zöld utat. Sőt ma már az engedélyért folyamodó FGSZ se támogatja az elképzelést: májusi tájékoztatójukon Terhes Kristóf vezérigazgató vonatkozó kérdésünkre figyelmeztetett, hogy a két város között már van vezeték és nincs szükség újra.
Kedvező romániai döntés esetén a hazai rendszer körülbelül negyvenmilliárdos költséggel tehető alkalmassá az ígért évi 4,4 milliárd köbméter továbbszállítására – vélik szakértők. Ezt a költséget az állam bizonyosan nem a hazai fogyasztókra, hanem a gázt lekötő majdani kereskedőkre terheli. Miközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter számos félreérthető, a románokat bőszítő nyilatkozatot tett arról, hogy a fekete-tengeri gázt már meg is vettük volna, hazai igényeket az engedély nem említ.
Jelen pillanatban a hatóság egyáltalán nem látja szükségesnek se a bolgár-szerb-magyar „folyosót”, se a bolgár-szlovák Eastring hazai szakaszát, se a magyar-szlovén összeköttetést. Előbbi, a Törökországba irányuló új orosz vezetékhez kapcsolódó útvonalat moszkvai igények nyomán Orbán Viktor és Szijjártó Péter is sűrűn szorgalmazza. A külügyér májusi szentpétervári látogatása során 2019 végére tette a szerb irányú orosz gáz megérkeztét. Bár a magyar kormány tavaly év végén szándéknyilatkozatot írt alá a török-szlovák Eastring nevű gázvezeték Szamosháton keresztüli hazai szakaszának megvalósítására, a MEKH szerint ez se érné meg. Bár Magyarországnak a környező államok közül egyedül Szlovéniával nincs gázvezetékes összeköttetése és ezt – például a tavalyi osztrák gázrobbanás miatt – elsősorban az olaszok szorgalmazzák, a többi ötlethez hasonlóan ezek megvalósítása is a jövő zenéje.
