Az elutasított menedékkérők kitoloncolásának elhúzódása árthat a menekültügyi rendszer társadalmi elfogadottságának Németországban - mutatott rá az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának berlini képviselője hétfőn megjelent nyilatkozatában, melyet a távirati iroda is idézett.
Dominik Bartsch úgy véli, a német szabályok és eljárások világosak, és a hatósági döntések ellen lehet fellebbezni – ugyanakkor a menekültügyi rendszernek a kitoloncolás is szerves része. Mint fogalmaz: Németország számára az jelent kihívást, hogy elutasított menedékkérelem esetén az ezzel járó negatív következményeket, a visszaküldést a származási országba haladéktalanul végre tudja hajtani.
„Ha az a benyomás alakul ki, hogy mindegy, hogy egy eljárás hogyan végződik, mert a kérelmező így vagy úgy az országban marad, az árt ennek a rendszernek” – hangsúlyozta az ENSZ szakértője.
A Redaktionsnetzwerk Deutschland az Európai Unión kívüli gyűjtőtáborokról is kérdezte az ENSZ-diplomatát, aki emlékeztetett, hogy ezektől egyrészt minden észak-afrikai ország elzárkózik, másrészt a menedékkérőket jogszerűen nem lehet ilyen táborokban fogva tartani.
Emellett egyáltalán nem világos szerinte, hogy hova kerülnek azok, akiknek a menedékkérelmét jóváhagyják, sem az, hogy mi történik azokkal, akiket elutasítanak.„Nem látom, hogyan lehetne ez sikeres Európán kívül” - húzta alá Dominik Bartsch.
Persze a kitoloncolás dicsőítése sem vált ki szimpátiát a német társadalomból Példa erre Horst Seehofer német belügyminiszter politikai öngyilkossággal felérő vicce is – a politikus azzal tréfálkozott, hogy 69. születésnapi ajándékának tekintette, amikor 69 menedékkérőt toloncoltak ki Németországból. Az egyik, Kabulba hazaküldött fiatal férfi, aki korábban 8 évig élt az országban, visszatoloncolása után öngyilkos lett.
