;

szobor;

- Szobrokkal harcol a Fidesz, hogy átírja a történelmet

Bár az 1956-os forradalom miniszterelnökének nagyságát még a mai kormányfő is elismeri, egyre valószínűbb, hogy szobrának mennie kell a Vértanúk teréről. Nagy Imre emlékművének elszállítása nem az első eset lenne, amikor a Fidesz jobbikos kottából játszik.

Nézeteivel és a kommunista pártban betöltött szerepével az itt ülők nagy része föltehetően egyáltalán nem ért egyet, de Nagy Imre azzal, hogy nem tagadta meg a forradalmat, hanem vállalta a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét – így válaszolt Orbán Viktor kormányfő a jobbikos Szávay Istvánnak az Országgyűlésben. Szávay előzőleg Orbán szemére vetette ugyanis, hogy a Fidesz fenntartja a „moszkovita gazember, Nagy Imre hamis kultuszát”, emlékművét még mindig nem vitette el a Parlament mellől a szoborparkba.

Bár Orbán Viktor a parlamenti szócsatában látszólag visszaverte a támadást, azt véletlenül sem mondta, hogy a mártíromsággal megváltott „menetjegy” feltétlenül a Vértanúk terére szól – oda, ahol több mint húsz éve, 1996 óta áll Nagy Imre szobra.

Az emlékmű áthelyezésének ötletével már Kövér László is előjött egyszer, igaz, ő nem a szoborparkot szemelte ki új helyszínként. A Heti Válasznak adott 2012-es interjújában a házelnök azt javasolta, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti területen hozzanak létre egyfajta panteont a „nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek”. Kövér úgy vélte, ide vihetnék át a Vértanúk teréről Nagy Imre szobrát, vagy például a Kossuth tér egyik sarkából Kovács Béla, a Szovjetunióba elhurcolt kisgazda politikus emlékművét. És akár, szégyenteljes mulasztást pótolva, emléket állíthatnának a szociáldemokrata Kéthly Annának is.

Demján Sándor nagyvállalkozó azonnal keményen tiltakozott Nagy Imre szobrának áthelyezése ellen. A Népszabadságban publikált nyílt levelében Demján felidézte, hogy Nagy Imre szobrának teljes költségét üzlettársaival, Sarlós Andrással és Fejér Bélával állták: „A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. Ifj. Varga Imre alkotása ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor.” Tarlós István főpolgármesternek címzett levelében Demján közölte, hogy „Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat”.

Demján Sándor a közelmúltban elhunyt, Nagy Imre szobrát mintha szabad prédának tekintené a kormány.

A Demokratikus Koalíció (DK) vette észre az Országgyűlés Hivatala (OH) egyik előterjesztésében, hogy tervbe vették a „Vértanúk tere gyalogos-prioritású” átalakítását. A DK arra gyanakodott – mint kiderült, megalapozottan –, hogy ez egyet jelent a szobor elszállításával.  Az OH lapunknak adott tájékoztatása szerint az építési tevékenységhez a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges, ám „tervek és előterjesztés híján a bizottság a mai napig még nem tűzte napirendre” a kérdést.

Annak ellenére, hogy elméletileg nincs se terv, se előterjesztés, költségkalkuláció azért készült. Az OH előterjesztésében az olvasható, hogy a „Steindl Imre Program támogatására 2019. évre 4.300,0 millió (4,3 milliárd) forintot terveztünk. Az előirányzat fedezetet nyújt az Országgyűlés hivatali szervezeteinek elhelyezésére szolgáló Szabad György Irodaház felépítésére, valamint a Vértanúk tere gyalogos-prioritású átépítésének 2019. évi kiadásaira”.

A Schmidt Mária nevével fémjelzett 1956-os emlékév programjaiból feltűnően hiányzott a kivégzett miniszterelnök alakja. A kormányhoz közeli Mandiner.hu nemrég véleménycikkben kelt ki a „velejéig kommunista, hazaáruló és szó szerint nemzetvesztő” Nagy Imre kultusza ellen. Pontosan úgy, ahogyan a Jobbik.

Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a Népszavának nyilatkozva kifejtette, érdemes elgondolkodni azon, hogy a Vértanúk terén állítsák vissza a „vörösterror áldozatainak” emlékére 1934-ben átadott (és 1945-ben lerombolt) Nemzeti vértanúk emlékművét, Nagy Imrének keressenek egy másik budapesti helyet, „jól látogatható közterületen”.

Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt további konkrétumokkal szolgált. A Kossuth tér átépítésekor – ahogyan azt a házelnök elképzelte – a kisgazda Kovács Béla átkerült a képviselői irodaházhoz, a Parlament felőli oldalra, de az ott lévő, megújított Olimpia parkot elnézve a terület már nem alkalmas a Kövér által megálmodott történelmi panteon megvalósításához. Wachsler úgy látná jónak, ha Nagy Imre a képviselői irodaház másik oldalánál fekvő Jászai Mari térre kerülne. (1992-ig itt Marx és Engels szobra volt.) A Vértanúk terére Wachsler is visszarakatná a Nemzeti vértanúk emlékművét.

Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Társaság és a DK is tiltakozott a szoboráthelyezés ellen, de fölöttébb kétséges, hogy ennek lesz-e bármilyen foganatja. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a kiemelt emlékhelyekkel foglalkozó 5 fős bizottságnak, amelynek elnökét történetesen Kövér Lászlónak hívják.

Károlyinak mennie kellett

A házelnök lassan már szoborügyi kormánybiztosnak is jelöltethetné magát. 2010 nyarán, a Fidesz kétharmados győzelme után Kövér László volt az, aki bejelentette, hogy Károlyi Mihály szobra négy év múlva „már nem fog a mostani helyén”, a Kossuth tér egyik kiszögellésében állni.

Károlyit addig csak a szélsőjobboldal – a MIÉP, majd a Jobbik – támadta, Kövér kijelentése révén a Fidesz is harcrendbe szerveződött. Néhány hónappal később, a Horthy Miklós budapesti bevonulásának évfordulóján tartott demonstráción a jobbikos Novák Előd „Én felelek Trianonért” feliratú táblát akasztott Károlyi Mihály gróf szobrának nyakába, valaki pedig a zsidó vallást jelképező kipát tett a fejére.

Gróf Károlyi Mihály szobra már nem a Kossuth téren áll

A kormánynak nem szegte kedvét az antiszemita incidens: amit a hatalom Károlyi szobrával művelt, az kimerítette a politikai hullagyalázás fogalmát. Körbekerítették az emlékművet, az összes bokrot és fát kivágták a környékén. A fideszes többségű fővárosi közgyűlés a Jobbik javaslatára a díszkivilágítást is lekapcsoltatta. Az MSZP hiába szervezett őrséget, Károlyi Mihály emlékművét 2012 márciusában, egy kora reggeli órán gyorsan elbontották. A szobor Siófokra került, jó messze a fővárostól és a Parlamenttől.

A fővárosi közgyűlés szintén jobbikos indítványra szavazta meg, hogy a XIII. kerületi Szent István parkból vigyék el Lukács György filozófus szobrát. A környéken szerveződő tiltakozás ellenére a döntést tavaly tavasszal végrehajtották.

Arrogancia és történelemhamisításOrbán Viktor miniszterelnök a 2014-es parlamenti választás előtt azt ígérte, hogy egyeztetni fog a vitatott emlékezetpolitikai kérdésekről. Ezek közé tartozott az V. kerületi Szabadság térre tervezett úgynevezett német megszállási emlékmű, amely kizárólag a náci Németországot teszi felelőssé a holokausztért, Magyarországot pedig ártatlan Gábriel arkangyalként ábrázolja. A kormányfői ígéret ellenére – két nappal a választás után – mindenfajta egyeztetés nélkül megkezdődött a „nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontossá” nyilvánított szoborberuházás a Szabadság téren. A heves tiltakozások miatt az emlékművet csak jókora késéssel, titokban, az éj leple alatt állították fel, avatási ünnepség egyáltalán nem volt. A sasos-arkangyalos szobor a hatalmi arrogancia, a szószegés, a történelemhamisítás jelképévé vált, valamint az ellenállásé: a korábbinál lényegesen kisebb intenzitással ugyan, de több csoport még ma is rendszeresen demonstrál a Szabadság téren. Kövekből, fotókból és személyes tárgyakból létrejött az emlékezés valódi tere. A Fidesz támogatásával eredetileg a Szabadság téren, a szovjet katonai emlékmű ellenpontjaként akarták felállítani a „szovjet megszállás áldozatainak” tiszteletére emelt fekete obeliszket is. A kormánypárt aztán kihátrált a terv mögül, a közel félmilliárdos költséggel elkészült obeliszket nemrég a Duna túlsó oldalán, Óbudán avatta fel Orbán Viktor.
A sokat vitatott német megszállási emlékmű
Vesztes csatákOrszágos vihart kavart 2015 végén, hogy Székesfehérváron egy antiszemita nézeteiről ismert történésznek, Hóman Bálintnak akarnak szobrot állítani. A kezdeményezés mögött formailag egy alapítvány, valójában fideszes politikusok álltak. A Mazsihisz, civil szervezetek és baloldali pártok tiltakoztak, a holokauszt nemzetközi emléknapján Barack Obama amerikai elnök is elítélte a szándékot. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kérdésére Orbán Viktor kormányfő arról beszélt, hogy 1944. március 19-vel, a német megszállással Magyarország elveszítette szuverenitását. A kollaborálásnak különböző oka és minősége lehet, de – utalt Hóman Bálintra – a kormány nem támogathatja olyan politikus szobrának a felállítását, aki együttműködött az elnyomókkal. Orbán hasonló megfontolásból azt sem támogatja, hogy szobra legyen Horthy Miklósnak. Ugyanakkor az antiszemitizmus elleni harcot szerinte kompromittálja, hogy „annak az élén rendszeresen egy másik diktatúra utódpártjának a képviselői mennek”. Hóman Bálint végül nem kapott szobrot Székesfehérváron, ahogyan a fajvédő politikus Donáth György sem mellszobrot Budapesten. Utóbbi emlékművét 2016 elején az Üllői út és a Páva utca sarkán, közel a holokauszt-emlékközponthoz Boross Péter volt kormányfő és a fideszes Gulyás Gergely, jelenleg miniszter avatta volna fel. Ellentüntetők ezt megakadályozták. A meghiúsult ünnepség után a szervezők magát a mellszobrot is elvitették.

Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre