Kun-Mediátor;Bróker Marcsi;

MTI Fotó: Mészáros János

- Előfordulhat, hogy Bróker Marcsi hazamegy

Enyhébb kényszerintézkedést kért a Kun-Mediátor Kft. egykor külföldre szökött, most előzetes letartóztatásban lévő volt vezetője, tudta meg a Vasárnapi Hírek. D. Sándorné a vád szerint több mint 12 milliárd forint kárt okozott ügyfeleinek. A büntetőügy lassan halad, a behívott tanúk csaknem harmada meg sem jelent a bíróságon.

Csaknem másfél év után oda hagyná az előzetes letartóztatást, és hazamenne a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft. egykori vezetője, írja a Vasárnapi HírekA sajtóban általában csak Bróker Marcsiként emlegetett D. Sándorné ellen az ügyészség 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat, mondván: a cég tizenöt éves működése alatt az ügyfeleit tévedésbe ejtve 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

  A Szolnoki Törvényszék sajtóosztályán a Vasárnapi Hírek érdeklődésére közölték, „jelenleg zajlik a vádlottal szemben elrendelt kényszerintézkedés indokoltságának időszakos kötelező felülvizsgálata a Szegedi Ítélőtáblán, ahol a vádlott enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását indítványozta”.

A féléves felülvizsgálat részeként kért „enyhébb intézkedés” lényegében szabadlábra helyezést (akár óvadék ellenében), házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat jelenthet. Azt ugyanakkor nem tudni, pontosan melyik szerepel az indítványban. Hiába kerestük D. Sándorné védőjét, aki – ahogy az utóbbi fél évben többször is –, ezúttal sem kívánt nyilatkozni. Ami azért is pikáns, mert a büntetőügy tavaly őszi kezdetekor épp a vádlott tette szóvá, hogy az ő álláspontja nem jelenhetett meg a sajtóban (szerinte a nyomozó hatóságoknak „nem az igazság kiderítése volt a céljuk, csak az, hogy minél hamarabb lezárják az ügyet”). Sőt, azt is mondta akkor, bízik abban, hogy a bírósági eljárásban kiderül az ártatlansága, mert lehet, hogy hibázott, de bűnt nem akart elkövetni.

Az előzetes letartóztatás esetleges megszüntetése azért is figyelemre méltó lenne, mert a Kun-Mediátor botrány 2015. tavaszi kirobbanása után D. Sándorné külföldre szökött, a magyar hatóságok pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Az Interpol körözési listáján is szerepelt. Végül a közép-amerikai Belize-ből, egy üdülőparadicsomból 2016. decemberében hozták haza.

A tavaly novemberben indult büntetőeljárás nem halad túl gyorsan, vagyis valószínű, hogy idén már nem hoznak elsőfokú fokú ítélet. A károsultak egy részét képviselő ügyvéd, Dobrossy István is arról beszélt lapunknak, hogy szerinte ez legkorábban a jövő év eleje-közepe felé történhet meg.

A Szolnoki Törvényszék tájékoztatása szerint „az eljárás ezen szakaszáig 13 tárgyalást tartott a bíróság, melyekre összesen 78 tanút idézett meg, akik közül 56-an jelentek meg a bíróságon. A tárgyaláson megjelent tanúkat a bíróság részletesen, jellemzően több órán keresztül hallgatta ki. (…) Az ügy tárgyalása ősszel három tárgyalási napon, további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik”. Mivel azonban az ügyész által kért tanúknak alig a negyedét hallgatta ki eddig a bíróság, ez még valószínűleg hosszú ideig eltarthat. D. Sándorné egyelőre „nem kívánt vallomást tenni, élt azonban észrevételezési és kérdésfeltevési jogával” – ezt már a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség közölte érdeklődésünkre.

Tavaly egyébként hat károsult panaszt tett az ügyben, miután elévülés miatt 33 sértett esetében megszüntette a csalás miatt indult nyomozást a megyei főügyészség – számolt be akkor egy ellenzéki képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész. (D. Sándorné az akkori közlés szerint ennek a 33 sértettnek összesen több mint 211 millió forint kárt okozott). Most kiderült, hogy „két sértett esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség saját hatáskörben helyt adott a panasznak – mert újabb bizonyítékot adtak át a panaszosok – és e bűncselekmények miatt is vádemelésre került sor. A Szolnoki Törvényszék az ügyeket egyesítette. A másik négy panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította” – fogalmazott a megyei főügyészség.

Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.