A Fekete-tenger alatt, Románia partjainál talált gáz felének áru- és értéktőzsdei értékesítésére kötelezte a kitermelést végző amerikai ExxonMobilt és osztrák OMV-t a múlt héten a bukaresti parlament. Ennek értelmében a tulajdonosok nem adhatják el külföldre a teljes mennyiséget: legalább a felét romániai felhasználókhoz kell juttatniuk.
Az új jogszabályt figyelembe kell vennie az Orbán-kabinetnek is, amely már korábban erőteljes érdeklődést mutatott a fekete-tengeri gáz iránt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februárban – mint arra a maszol.ro emlékeztet – úgy nyilatkozott, hogy magyar cégek a mező teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres várható hozamát lekötötték. A román ellenzék erre a nemzeti érdekek elárulásával vádolta meg a szociáldemokrata kormányt, amely ígéretet tett az értékesítést szabályozó törvényre. Ezt annak elfogadása előtt Szijjártó Péter is sürgette, bár az elfogadott változat ismeretében felmerül, érdemes volt-e a nógatás.
Kérdés, köthető-e józan kompromisszum, ami a kitermelés előmozdítása mellett megfelelő mennyiséget biztosít a most részben az orosz gáztól függő lakossági ellátás számára – mondta a törvényről a Népszavának Korodi Attila, a kormányzó szociáldemokratákat kívülről támogató, így ezt a törvényt is megszavazó RMDSZ frakcióvezetője. Az új szabály az eddigi illetékeken felül további gáz- és olajbányászati adóbevételeket biztosít a román állam számára - hangsúlyozta. A kéthetes vita központjában a román háztartások ellátása állt, a „magyar kérdés” nem merült fel – jegyezte meg. Mivel azonban Románia úgyse képes a várható teljes mennyiséget felhasználni, a szabad piacnak is teret kell engedni – vélekedett Korodi Attila. A magyar és a román kabinet között az ügyben kialakult nézeteltérésekről a képviselő annyit jegyzett meg, hogy szerinte ez a két állam energiavállalatai közötti megállapodással rendezhető.
Bár az ExxonMobil-OMV konzorcium a törvény miatt a kitermelés leállításával fenyegetőzött, Korodi Attila szerint ettől nem kell tartani, még ha a kialakult helyzet „valóban nem is kényelmes a számukra”. Egy kitermelő nyilván szívesebben szállít hosszú távú szerződések alapján, mint tőzsdei alapon, még ha az árakban nincs is nagy különbség. A magyar kormány részéről az RMDSZ-hez nem érkezett az ügyben megkeresés, de „erre nem is lett volna ok, hisz a törvény egy józan kompromisszum” - vélekedett a magyar párt frakcióvezetője.