Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”
A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike.
A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.
Feljelenthetik a tüntetőket
- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség – mondta a szakértő.
Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni
A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
