Az Európai Unió álláspontja szerint a demokráciát és az emberi jogokat veszélyezteti az az izraeli kormánypárt, a Likud által előterjesztett törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy egyes települések faji, vallási alapon jöjjenek létre. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Izraelben, ahol a lakosság 17,5 százaléka arab, lesznek kizárólag zsidó települések, amelyek az arab közösség tagjai előtt zártak maradnak.
Nem akármilyen törvénytervezetről, hanem az egyik alkotmányerejű alaptörvényről, a „nemzetállam törvényről” van szó, Izraelnek ugyanis nincs kodifikált alkotmánya. A knesszet előtt lévő Likud-indítvány egyik legfőbb támogatója maga Benjamin Netanjahu. A miniszterelnök már rég szorgalmazza, hogy törvény mondja ki, hogy Izrael a zsidó nép nemzetállama. A kezdeményezés egyszer elhalt, majd tavaly négy éves szünet után Jarív Levin turisztikai miniszter, a Likud politikusa terjesztette elő. A Kneszet törvényelőkészítő bizottsága egyhangúlag elfogadta az indítványt, majd első olvasatban a házon is átment. A javaslat kimondja, hogy Izrael „a zsidó nép nemzeti otthona ” és minden izraeli törvényt ennek az elvnek megfelelően kell értelmezni.
Az izraeli ellenzék, Reuven Rivlin államfő és Avichai Mandelblit főügyész, illetve az Európai Unió jelezte, az indítvány hátrányosan megkülönbözteti az országban élő arab kisebbséget, csorbítja a lakosság mintegy ötödének jogait. Leginkább azonban azt kifogásolják, hogy a törvényjavaslat előírja azt is: az állam engedélyezheti olyan közösségek létrejöttét, amelyekben azonos nemzetiségű, azonos vallású személyek „megőrizhetik közösségük kizárólagos nemzetiségi, vallási jellegét”.
Az államfő kedden nyílt levélben kérte a knesszetet a tervezet újragondolására. Rivlin, aki a Likud jelöltjeként és Netanjahu szövetségeseként került az államfői székbe, diszkriminatívnak nevezte a törvényt, hangsúlyozva, az lehetőséget adna arra, hogy egyes települések csak a zsidók számára legyenek elérhetők. Kiemelte, amennyiben elfogadják a törvényt, az Izraelnek és a zsidó népnek világszerte kárára lenne., az ország ellenségei kezében pedig egyenesen fegyver lehet. „ A diszkriminációt akarjuk támogatni, azt, hogy férfiakat és nőket kizárjanak etnikai származásuk miatt? …. Ez lenne a mi cionista víziónk?” – tette fel a kérdést levelében az államfő, hozzátéve, hogy e jogszabály alapján majd egyes településekről a szefárd zsidókat, máshonnan az ultraortodoxokat, a drúzokat, az LGBT közösségek tagjait zárhatják ki.
A jogszabálytervezet széles körben bírált pontjai között szerepel az is, hogy míg jelenleg az arab nyelv is kvázi hivatalos nyelv Izraelben, az új törvény egyedüli hivatalos nyelvként a hébert ismeri el, az arabnak csupán „különleges státust” biztosít.
Az izraeli államfői tisztség protokolláris jellegű, az, hogy Rivlin elnök megszólalt, jelzi az ügy súlyát. A volt Likud politikus nem első ízben ment szembe a Netanjahu kormányzat „unortodox” kezdeményezéseivel, az ugyancsak sokat bírált média- és civiltörvény esetében is felemelte szavát. Az ellenzéki Haaretz napilap véleménycikke szerint a korábban „bohócnak, bábnak, vesztesnek” tekintett Rivlin „az apartheid törvény” elleni tiltakozásával újra azt bizonyította, hogy az izraeli demokrácia és erkölcs őrzőjévé vált. A volt barátból mára legfőbb ellenfél lett, aki következetesen szembemegy Netanjahu és uralkodó nacionalista koalíciójával - írja a legtekintélyesebb izraeli baloldali lap.
Az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki a készülő jogszabály miatt, amelyet Netanjahu és a kormánykoalíció szeretne mielőbb, még ebben a törvényhozási ciklusban véglegesíteni. Netanjahu a belügyekbe, az izraeli törvényhozás folyamatába való beavatkozásnak minősítette az EU álláspontját, és tegnap berendelték a külügyminisztériumba Emanuele Giaufret. A kormányfő szerint az európai országok „úgy tűnik, nem értették meg, hogy Izrael szuverén ország”. Az uniós nagykövet ezúttal is jelezte, az EU álláspontja nem változott, a készülő izraeli törvény diszkriminatív és szembemegy a demokrácia alapértékeivel.
