A Sorsok Házát összevonják a már meglévő Páva utcai holokauszt-emlékközponttal, az egybeolvasztott intézménynek Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója lesz a vezetője – nyilatkozta lapunknak megbízható információira hivatkozva Karsai László történész.
A Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott Sorsok Háza, amelynek Schmidt Mária a szakmai vezetője, évek óta üresen áll.
Karsai hozzátette, hogy tudomása szerint végleges és hivatalos döntés még nincs. Orbán Viktor miniszterelnök a jövő héten Izraelbe utazik, ellátogat a vészkorszak áldozatainak emléket állító, világhírű Jad Vasem (Yad Vashem) Intézetbe is. A magyar kormány részéről most „szondáztatják” az izraeli történészeket, mit szólnának ahhoz, ha Schmidt Mária vezetésére bíznák az összevont központot – mondta Karsai.
Borítékolható, hogy az ötlet nem arat nagy tetszést: a Jad Vasem szakértői, Schmidt Mária történelemfelfogása ellen tiltakozva, korábban kiszálltak a Sorsok Háza-projektből. Ha kellően erős lesz az ellenállás, akkor még az sem kizárt, hogy Orbán meggondolja magát. „Nem látok a miniszterelnök fejébe” – jegyezte meg Karsai.
Pár éve, amikor Lázár János miniszter vezette a Miniszterelnökséget, már terjedtek olyan hírek, hogy a Sorsok Házát szervezetileg összevonják a Páva utcai emlékközponttal. A terv aztán lekerült a napirendről. Kormányzati berkekből akkor arra hivatkoztak, hogy „két nagyon értékes, de eltérő jellegű intézményről van szó. Nem feltétlenül szükséges, hogy a kettő egybeolvadjon, és mindkettőnek ugyanaz legyen a vezetője”.
Kerestük Schmidt Máriát, a Terror Háza főigazgatóját, de egyelőre nem reagált. Szita Szabolcs történészt, a Páva utcai központ mostani vezetőjét sem sikerült elérnünk. Egyik munkatársával tudtunk beszélni, aki azt mondta: nem hallott a két intézmény összevonásáról.
Örökzöld kérdés, hogy mikor nyílik meg végre a 7,5 milliárd forintból létrehozott Sorsok Háza. Tavaly ősszel Schmidt Mária rögzítette, hogy „amíg Lázár János és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény”. Az általa említett személyi akadályok időközben elhárultak, Lázár már nem miniszter, Zoltai már nem tanácsadó.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke lapunknak elmondta, hogy több héttel ezelőtt levélben fordult Lázár utódjához, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszterhez, ebben kifejezetten a Sorsok Háza ügyében kezdeményezett egyeztetést. A minisztertől még nem jött válasz, Heislernek semmilyen fejleményről nincs tudomása.
Több forrásból is olyan információt kaptunk, hogy a Sorsok Háza ügyében kulcsszerep jut Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijának. A Fidesz és a Mazsihisz kapcsolatát konfliktusok terhelték, a kormány ezért első körben a lényegesen lojálisabb partnernek tekintett EMIH-hel szeretne közös nevezőre jutni.
Úgy tudjuk, már megkezdődtek az egyeztetések az új összetételű fideszes kormány és az EMIH között, de Köves Slomó szerint ez túlzó megfogalmazás. „Informális beszélgetésekben felmerült, hogy – ha szükséges – az EMIH kész közreműködni a Sorsok Háza-projekt sikeres megvalósításában” – pontosított a rabbi. A Sorsok Háza körül kialakult „megalázó helyzet” szerinte senkinek sincs a javára, különös tekintettel a zsidó közösségre.
Néhány évvel ezelőtt Schmidt Mária meghívta a rabbit az irodájába, és teremről teremre megmutatta neki a „személyes érzelmi kontaktusra fókuszáló” kiállítás terveit és struktúráját, valamint túlélők azon személyes elbeszéléseit, amelyek a kiállítás gerincét adják. „Erősen pozitív benyomásokat szereztem” – emlékezett vissza Köves Slomó, hangsúlyozva, hogy a kiállítás nem egy tudományos-történelmi szakmai tárlat, hanem egy „érzelmi azonosulást kiváltó” prezentáció.
Fontos kérdés – folytatta –, hogyan lehet kialakítani a holokauszthoz való érzelmi viszonyulást a felnövekvő nemzedékekben. A mostani tizenéveseknek lassan már nem lesz módjuk találkozni túlélőkkel. Köves Slomó még a saját közösségéhez tartozó, „családilag érintett” fiatalok körében is nagy fokú közömbösséget tapasztal a téma iránt.
A Sorsok Háza általa megismert szakmai koncepciója szerinte mindenképp jó iránynak tűnik, függetlenül attól, hogy ki a fenntartója, a működtetője vagy a vezetője az intézménynek – állította a rabbi. Köves Slomó elmondása szerint pár alkalommal találkozott Schmidt Máriával, nincs közöttük szoros kapcsolat. Kérdésünkre, hogy mit gondol Schmidt Máriáról, közölte: „Szerencsétlen irányba viszi a diskurzust, ha egy kiállítás kapcsán személyek értékítéletéről és nem a program üzenetéről diskurálunk. Ha pedig módszertanról beszélgetünk, akkor azt mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy a Terror Háza Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma, és ha a magyar zsidóság ügye hasonló lehetőséget kap, akkor vétek lenne nem élni azzal, hogy egy hasonló látogatottságú intézményben tudja bemutatni sorsát”.
Szomorúnak tartja, hogy eddig nem tartalmi kérdésekről, hanem személyekről folyt a vita. „Annyi biztos, hogy az EMIH és saját magam célja, hogy minden eszközzel változtassunk a magyar társadalom holokauszthoz és zsidósághoz kötődő viszonyulásán” – jelentette ki Köves Slomó.
A Gulyás Gergelynek címzett kérdéseinkre a Miniszterelnökségtől rendkívül rövid választ kaptunk: „A Sorsok Házával kapcsolatban kormánydöntés még nem született”.
