A bíróság ítéletét nem csak az érintett két országban, Nagy-Britanniában és Ausztriában várták nagy érdeklődéssel, a jogi procedúra kimenetele ugyanis az egész európai nukleáris ipar jövőjére hatással lehet. Burkolt vagy nyílt állami támogatás nélkül ugyanis régóta nem épült atomerőmű térségünkben a nukleáris technológia látványosan elveszítette a versenyképességét. Az eljárásba Ausztria oldalán az egységes versenyfeltételeket szorgalmazó Luxemburg is bekapcsolódott, míg Magyarország, Csehország, Franciaország (az EU legnagyobb nukleárisenergia-exportőre), Lengyelország, Románia Szlovákia Nagy-Britannia mellé sorakozott föl.
Az Európai Bíróság döntése szerint (amely ellen Ausztria elvben még fellebbezhet) a 2023-ban átadni tervezett brit atomerőmű állami támogatása összeegyeztethető a belső piaci szabályozással: a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Nagy-Britanniának szüksége van új áramtermelő kapacitásokra, amelyek (nukleáris alapon) nem valósulhatnának meg kiegészítő állami források nélkül, és a dotáció nem fogja jelentősen torzítani az európai energiapiacot – utóbbiban nyilván az is szerepet játszik, hogy a szigetország erőművei jellemzően nem az uniós piacra termelnek.
A Hinkley Point C esetében az állami támogatás három formában valósul meg: egy ún. különbözeti szerződés keretében az állam árkiegészítést fizet, ha a villamos energia ára nem éri el a beruházás megtérüléséhez szükséges szintet, vagy ha az erőművet valamilyen okból az életciklusának lejárta előtt be kellene zárni, egy külön megállapodás a politikai indíttatás miatti bezárás esetére biztosít kompenzációt, egy harmadik szerződésben pedig az állam garanciát nyújt a beruházó által kibocsátott kötvényekre, vagyis egyfajta hitelgaranciát ad.
Magyarországon a tervezett (és az állami támogatás ügyében Ausztria perindítása miatt szintén az Európai Bíróság döntésétől függő) paksi bővítés ellenzői minden bizonnyal csalódottak a bírósági döntés miatt, ugyanakkor reményt adhat számukra az a máig sokszor hangoztatott (magyar) kormányzati érvelés, hogy a két ügynek azaz Hinkley Point C-nek és Paks II-nek semmi köze egymáshoz, a két tervezett erőmű piaci helyzete és az állami támogatás megvalósulása is különböző. Az EP zöld frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje az Euratom Egyezmény felülvizsgálatának, mivel az egyre olcsóbb megújuló energia időszakában indokolatlan, anakronisztikus előnyöket biztosít a veszélyes és drága atomerőműveknek. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a közleményben kiemelte: az Euratom a múlt relikviája, amely immár nem szolgálja az európai versenyképességet és az európai polgárok biztonságos energiaellátását.
