Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az M1-nek a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben. Nyilatkozatát az MTI is idézte.
Orbán sajátos kétfenekű narratívát alkalmazott: mint mondta, Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok – de arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel nem minden európai állam ért egyet.
„Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél”- próbálta érzékeltetni a konfliktust; amiben az Orbán-kormány is vastagon érintett, hiszen jelenleg a GDP alig 1,2 százalékát fordítják honvédelmi célokra, az erre fordított költségeket pedig 2010-től évről évre csökkentették, és csak 2016-ban kezdték újra növelni.
A jelek szerint a kormányfő egy alternatív NATO-csúcson járt vagy csak a szépre emlékezett, mert azt mondta, hogy az egy évvel korábbi találkozóhoz képest az amerikai és európai tárgyalópartnerek kezdenek összecsiszolódni, kevesebb volt a konfliktus és több mindenben értettek egyet a résztvevők.
Ehhez képest Donald Trump konkrétan az oroszok túszának nevezte Németországot, amiért évente dollármilliárdokat költenek orosz gázra és olajra – és Angela Merkel kancellár szemére hányta, hogy Amerika eközben óriási összegeket fizet ki Európa védelmére. Merkel kikérte magának az állítást, hangoztatva, hogy Németország független állam, ami a NATO-szövetségesek közül a második legnagyobb katonai jelenléttel vesz részt a szövetségi műveletekben, Afganisztánban pedig kifejezetten az Egyesült Államok érdekeit védik.
Trumppal komoly szócsatába bocsátkozott Donald Tusk, az Európa Tanács lengyel elnöke is: mint az amerikai vezetőnek címzett nyílt levelében írta, az Egyesült Államoknak nem volt és nem is les z jobb szövetségese Európánál, az európaiak pedig jóval többet költenek védelmi kiadásokra az oroszoknál, majdnem annyi pénzt mint a kínai kormány – méghozzá a nyugati szövetségrendszer védelmében.
A Vlagyimir Putyinnal éves rendszerességgel találkozó Orbán meglepetésszerűen odaszúrt az oroszoknak is: mint mondta, a keleti veszélyt Oroszországnak hívják, a délit pedig terrorizmusnak és migrációnak – bár ezek után még kevésbé érthető, hogy korábban miért a „keleti veszély” legfontosabb állami cégét bízták meg a stratégiai fontosságú Paks II blokkjainak építésével.
Orbán üdvözlte Recep Tayyip Erdogan alkotmányos reformját is, mondván, ezután még stabilabbá válik Törökország, ami erősebb védelmet jelent a migrációs áramlással szemben. Ami a reformot illeti, Erdogan tavaly bevezette az elnöki rendszert, ami szó szerint teljhatalmat adott kezébe, hivatalosan is ő nevezhet ki vagy függeszthet fel minisztereket, elnöki pozíciójában pedig átvette a miniszterelnök feladatait is.
