Az Egyesült Királyság gyarmattá válásának a rémképe gyötri Boris Johnsont, ezért lemondott a brit külügyminiszteri posztról. Ugyanezt tette egy nappal korábban David Davis, aki a világ legbizarrabb minisztériumát vezette: azt, amelyet egyetlen cél megvalósítására, az Európai Unióból való brit kilépésre, a brexitre hoztak létre.
Holnap brit földre érkezik egy korábbi igazi brit gyarmat, bizonyos Amerikai Egyesült Államok első embere, és kis túlzással felteheti a kérdést, lesz-e kivel találkoznia, ki maradt az üzletben. A helyzet persze nem ennyire drámai: ha Donald Trump érkeztére esetleg összeomlana a londoni kormány, még mindig ott van a kiterjedt királyi család. Éppen a minap keresztelték meg például Lajos herceget, Vilmos és Katalin harmadik gyermekét, az uralkodó hatodik dédunokáját, kinek hivatalos megszólítása „Ő Királyi Fensége, Louis, Cambridge hercege”.
Másfelől nézve viszont a helyzet nem is olyan megnyugtató: Johnson és Davis azért távozott a kormányból, mert szerintük London nem akar eléggé távozni az unióból. A kormány olyan tervet fogadott el, amely megőrizné a közös szabadkereskedelmi térséget, ami Johnson szerint azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság "a gyarmati státus felé vette az irányt".
Johnson és Davis nem olvasott elég Orbán Viktort, mert ha olvasott volna, akkor meg tudná fogalmazni az alapszabályt, hogy „kis győzelem, kis brexit, nagy győzelem, nagy brexit”. A kilépésre a 2016-os népszavazáson nem egészen 52 százalék szavazott, és ez bizony nem túl nagy győzelem. Arra elég lehet, hogy például a szabad mozgást ellehetetlenítsék a kontinens és a szigetország között, vagy hogy London ne legyen kénytelen hozzájárulást fizetni az uniós kasszába. De arra már nem feltétlenül elég, hogy még a vámokat is újra bevezessék.